MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1955
1955-01-21 31_a/10. őe. - 10/32
-7Igea ,gyafcojri még mindég, hogy az ©Iső titkár öesse foglaló jit várják, ahhos nincs megje ^ysés, végül la egy, a titkár varar éppen kőt- három elvtárs véleménye, javaslata óe nem a kollektív állásfoglalás érvényesül a határosatok meghozntalábm. %z helytelen! I«nin elv járs la ast tanítja, ho :y H A szervezeteknek és a pártnak, mint égésének nor nális tevékenység© csak ugy lehetséges, ha szigorúan betartják a veze tftajakollektlvitásánok elvét, amely megóvja a pártot attól, ho y a hotdU sósatokban bekerüljenek a véletlen és egyoldalúság elemei. A párttés ereje abban van, hogy kollektív, öss-sefoaott és együntető", est toll ssemelőtt tartani pírtbizottságainknak la* A járási* váró el pártbizottságoknál meglévő foly*ék08s kért a me ; el véguehajtóbizottságot terheli a felelősség asért, mert abból a helytelen el jondo Iáéból kiindulva, hogy a járási, városi bizottságok megerősödtek ,kaiönösen as utóbbi időben keveset látogatjuk * ellenőrizzük a végreha jtóblzottségl üléseket és Így nem kapjak meg as* a szükséges segítséget, amely elengedhetetlen a kollektív vesetéa biztositásáhos as ott meglévő hiányosságok elkerülésébe*• A KSsponti Teaetőség júniusi határozata után jelentős í lüdés mutatkozott a kollektív v setéében as a epsservesetéknél. As ezirányu állandóan csökkenő segitő és ellen rső munka azonban azt eredményezte, hogy legtöbb helyen újra ^lhanya^plják rendszertelenül tartják meg a vezetőségi üléseke t t tag yülé^eket. A taggyűlés elé menő beszámoló nem a vezetőség kollektív nunkája, hanem újra a titkár Q -jénl elgondolását tükrözi, ami kihat a taggyűlések színvonalára, de lebecsülését is jellenti a taggyűlésnek. A tagcyülós* ami a kommunisták nevelésének ée m gacólozásának egyik legfontosabb eszköze, több a lap szerveset ben a vezetőség 1 beesüli a taggyűlést, rendszertelenül hívják össze, de mert ehhes a járási, városi bizottságok nem adják meg a kellő ssgltiéget, igen jyakorl annak rosss szerveset! előkészítése is. A taggyűléseken Igen rit£n szerepel a párttagságot és a lakosságot közvetlenül érdaki , helyi kérdések megtárgyalása t a taggyűléseken gyakran csak operatív jellegű gazdasági kérdések szűk körét vitatják meg. Keveset törődnek a párt szervezeti és eszmei nevelő mznka k A rdéseiv 1, azért a taggyűlések gyakran n^m határozatképesek, unalmasak, hlán zlk a "bírálat, ön bírálat.
