MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1952

1952-11-06 31_a/7. őe. - 7/210

- 16 ZfU Járási Pártbizottságokon sem vált kollektív munkává az oktatás. Mi bizonyltja ezt legjobba* ? Az bizonyítja a leg_ -i -í u^ v^l. .. A~.~ ^nlmo-mil+olf fí<,SréSZ*C ; az else tudtunk'jélentős~haladást elérni, most se tudtuk elérni azt, párt politikáját megértsék és levigyük a párttagok és pártenkivüliek közé is, de fontos azért is ,hogy a tömegek hangulatát felhozzuk, mert a pártoktatásban jelentősen vet nek részt párttagok és pártonkivüliek is és ma már a párttagság 55 $-át akarjuk bevonni, az oktatásba.Hogy a Megyebizottság nem hivta fel az alsóbb szervek figyelmét külön az ellenőrzés kérédésére abból következett az, amit I'átrai elvtárs mondott el, hogy az ellenőrök lábujhegyen bemennek a szemináriumokra és lábujhegyen kijönnek a szemináriumokról. Ez azt jelenti, hogy szeminárium közben jönnek ki, igy számszerűleg megállapítják, hogy hányan vesznek részt a szemináriumon, de nem tudnak megfelelő segitséget adni a propagandistáknak módszertanilag és nem tudja ellenőrizni a szeminárium szinvonalat se. Tavaly is a legnagyobb hibája volt az oktatásnak az, hogy a szinvonal nem volt kielégitő. Ha most nem biztosítjuk a szinvonal emelését, nem neveljük a propagandistákat, ha nem tanitjük meg arra hogyan emeljék a szeminárium szinvonalat nem fogjuk elérni azt a célt a XIX. Pártkongresszus anyagának, Sztálin elvtárs müvének feldolgozásánál sem, amit Pártunk Központi Vezetősége célul tűzött elénk. A másik dolog ami tavalyi tapasztalat, hogy bár a Megyebizottság időben felvetette, hogy legfontosabb helyeken a bányákban, t.sz.cs.-kben még kivülről is biztositani kell a propagandistákat. A Megyebizottság felhivta a figyelmet arra, hogy a bányáknál és a t.sz.cs

#-knél kell elsősorban biztositani a szeminárium megszervezését, a pártoktatás beinditását, mert ezeken a területeken vannak a legnagyobb hiányosságok ugy a termelő munka, mint a pártmunka területén. Itt követett el a Megyebizottság hibát, hogy nem hivta fel a pártfunkcionáriusok figyelmét arra, hogy a pártoktatás nem különálló feladat a többi feladattól, hanem szorosan együvé tartozik. Magunk se vettük észre időben, hogy a Pártbizottságaink ezt nem értve plusz feladatnak tekintik ezt a munkát és nem értették meg, hogy az a szervezet, amelyik elhanyagolja az oktatást lemarad. Ezt a kérdést ha az Elvtársak megnézik nem véletlen az, hogy bányáink levannak maradva a termelésben. Igen sovány vigasz erre az amit Pintér elvtárs mondott, hogy van bizonyos fejlődés. De meg kell mondani, hogy nem érünk semmit a bizonyos fejlődéssel ha nem tudjuk tartani a fejlődést. Ha az ütemet tartani akarjuk akkor legfontosabb feltétel az, hogy fordulatot érjünk el a pártoktatás területén is. AzthiSzem az se véletlen, hogy éppen a bányászoknál tud az ellenség a legkönnyebben behatolni, hogy a t.sz.cs.-k azok ahol leginkább laza a munkafegyelem, ahol lopják a t.sz.cs. tulajnem kommunista módon állanak KI amikor az állammal szembeni kötelezettségüket kell teljesíteni és nem ritka eset, hogy a párttitkárok védik a kulakoicat.