MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1948
1948-05-22 31_a/3. őe. - 3/3
- 3 amelyhez ok is tirtóznak, mind élesebben szembekerül a demokráciával, amelyet ok taaogatnak es ok építenek, és ez igy természetesen Mjzeabekerülése a tömegeknek 4a egyházzal mind élesebb formát ölt és a demokráciára nézve r sással van, > ,s a megközelítőleg rdnrs az yháznak g törne e olyan befolyása, mint l esztendővel ezelőtt is. üíwiek Bizonyítására nem kell más mondani, mint a buoaö • járást, amelyet május 2.-án Minaszenthy szervezett . .nosztrán. Körülbelül 30-4ÜÜÜ0 emberre : itott és ebból csak kb. 5-601 « ber jelent s ezek is svábok voltak. Kzzel is le lehet mérni azt a v tozast ezen a vonalon, ami bekövetkezett. Es tovább lehet mondani, pl, iilvtársak a Mindszenthy körl«gelét, amely a legpiszkosabb és legaljasabb támagás a demokrácia ellen, amelyet kötelezővé tett a papsajgn • felolvasni. Igen sok helyen, az ország i^en sok helyén a papság nem olvasta tel ós nagyon sok helyen ahol felolvasták, hen fűztek Hozza konsentart, elhadarta a pap, kijelentve, hogy azt köteles felolvasni. Viszont voltak helyek ahol körítést adott a pap a levélnek, ami viszont azt váltotta ki, Lo y aég olyan halyen is mint Siaconka emik a férfiak, hanoi iszonyok is' kivonultak a templomból, kofoly változásokon neht, át rövid idő alatt az a tömörek közti viszony, és a harmad! l*pont, altiért ezt a ..érdest napirendre kellett tűznünk, az auit • Ji jslvtars ísegaondott a januári koníeréncián f hogy a demokrácia elérte azt a fejlődési fokot, amikor n, rheti es nea tűri meg sehol semmiféle párttam*-*^ n téri; léten a demokrá ;elal a reakciós örök csopox'tosttMíiát, iia e -izén ; viszonyok között visszük a harcot, folytatjuk ílnetj mint ezel tt egy évvel, amikor a fakultatív vallasoktattolKáf volt napirenden, amely a népi demokrácia talaján folytatta Jf&aifel raet, amely nem tűri me: a reakciós erők csoportosulását, 1 otezeSe^.~Ttemzetközi viszonylatban ép ugy, mint hazai viszonylatban áll az, hogy az, .házi reakció ma a le ebö szövetségese, de különösen áll ez mireánk magyarokra^ \ igyházi reakció a legerősebb e^/etlen szövet :ese a nemzetközi reakciónak, a mai imperializmusnak* itközi viszonylatban az áll, a mai imperializmusnak legerősebb szöveta ;a a katolikus egyház, £s ennek'az ellenhatása autatkozlk reg az aliaB'isitás kérdésénél, amikor az egyházi reakció mindent mozgósítva, igyekszik a 2(X0éven áx felépült hatalmas erejét latba vetni, hot*y akadályozza az egyházi iskolakr . i sak, aoukor az általános iskolák heve bározta el a kormány, ha üetaiéz , •n és niképen sikerült ez Sikerült azt tényleg végrehajtani, akkor azt latjuk, hogy ez a harc er; kérdési sgoXdás :int csak az egyházi reacítciós körökbe) ütköző t J önösen bah", községekben, ez a dolog csődöt mondott. Az egyházi iskolák leheteti enné tettek az általános iskolák bevezetését, a demokrácia it 3 vem esztendeje ala att minden kezdenényezóst ós in .t az iskolák demokratizál* vonatkozói^ , ízbnban minden ,esetben az egyházi reakció akadályozta és tudta elsősorban azért akadályoz rt az iskolák az ö kezében Voltak. Ahhoz, hogy ni a közoi* sunkat nvleg demokratizálni tudjuk,' hogy mi az iskolákat, mint áll alá nos iskolákat meg tudjuk szervezni, ennek előfeltétele az ál amooitás, A falusi egyházi iskoláknál az a helyaot, hogy rendszerint egy - 1 tanerosek es ezért nem lehet bevezetni :be az iskolákba a szakosítást, ami pedig előfeltétele lenne az isk ak, hogy t tg demekratikus szellemben tudjuk nevelni gyermekeinket. l 'indán olyan együttműködési kísérletet, amelyet a kocsány ;'ei ajánlott, az egyház mereven elutasított és i.-y lehetetlenné tettei a kormány a akar; érvényre tudja juttatni, tz azt ered zto, yhazi isko színvonala 'e, de messze iradt az :i iskolák színvonalának . A peda ok rosszul voltak fázetaé as az iskolát állapota is nagyon rossz. Hinket elsősorban az érdekel, ho£f ezekben az iskplákban ne legyen alacsonyabb színvonaloktatás, mint a többi ísíolakbai z állami iskolákban a szakosítás 60 ;^-ban, az e i iskolákban o&dig 14 -j-ban van bevezetve.