Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)
III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN
A Danyi és Bangó család az 1730-40-es évektől gyakran szerepel az anyakönyvekben, a Dombi család viszont 1750 után került Pásztora. Pásztónak az 251 • * apátsági birtokrészén éltek. 1770-ben névszerint nincsenek feltüntetve a cigány lakosok, hanem együtt szerepelnek: „casae zingarorum". Ez lehet a későbbi Cigánytelep magja. 1793-ban az Almássy család zsellérjei között találunk hat név252 szerint megnem nevezett cigányra, akiknek 825 Ll-es belső telkük volt. Görögök Pásztón az egész század folyamán kevés ún. görög élt: nemzetiségüket valójában nehéz meghatározni, az elnevezésük inkább ortodox vallásukra utal. „Görög" lehetett az a Sinkovics Pesty János, akitől a pásztóiak a ius armorum (fegyverváltság) kifizetésére 2.000 forintot, egyéb szükségükre pedig másik 2000 forintot köl253 csön vettek , és akit évtizedeken át következetesen rácnak neveztek. 1744-ben Nicolas György 8 forint taksát fizetett 254 . Az apátság 1749-ben a pásztói boltot és 255 a hozzávaló lakást hat évre bérbe adta Nicolas Györgynek 40 rajnai forintért Az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv három görög nem egyesült vallású lakosról tesz említést. A római katolikus halotti anyakönyvben 1742-ben jegyezték be egy féléves gyermek halálozását, aki „graecius" (görög) volt, 1759-ben egy 20 éves Miklós nevű „grecus" hunyt el. 1755- ben Demeter görög kereskedő szállít építési anyagokat (zsindelyszög, ólmosszög) az apátsági rezidencia bővítéséhez. 256 1756- ban Demeter István 10 forint taksát fizetett. Egy évvel később Demeter Istvánon kívül Hazsi Pál fizet taksát, mindketten 10 forintot. Itt találjuk őket 1758-1759-ben is: az előbbi 4, illetve 7, az utóbbi mindkét évben 10 forint 251. VeML Z. ap. E 1738 252. NML V. 702. 17. doboz az apátság peranyagában 253. BÉKEFI, 1902.11.127. p. 254. HML IV. 7. b. 255. BÉKEFI, 1902. II. 99. p. 256. BADÁL, 1994. 43. p.
