Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)

A honfoglalás után fejedelmi, majd királyi birtok. A településre vonatkoztatható első írásos emlék II. Béla (1131-1141) uralkodásának korából való. Az 1135-ben kelt oklevél királyi kúriát, valamint praedium Pásztót említ.

16 A szomszédságában található Árpádkori szolgálófalvak, szintén arra utalhatnak, hogy 17 államalapításkori udvarhellyel számolhatunk Pásztó esetében. Ez alátámasztani látszik azt a feltételezést, miszerint már Aba Sámuel (1041-1044) idejében állt itt 18 királyi udvarház. Ugyancsak II. Béla korából datálódik az az oklevél, amely bencés monostorról tesz említést.

1 Anonymus nevezetes helyként ír Pásztorok Az bizonyos tehát, hogy III. 20 Béla (1172-1196) korában ismert hely volt. 21 A 12. század eleji praedium életképesnek bizonyult és faluvá fejlődött. Kedvező földrajzi fekvése mellett szerepe lehetett kifejlődésében a királyi kúriának és a bencés monostornak. Az apátság cisztercita rendhez kerülése (1190) a kialakuló település fejlődésére további előnyös hatást gyakorolhatott. Az a tény, hogy a monostor a falu központjában volt (ellentétben a cisztercita szokásokkal) és együtt élt vele, gazdasági és szellemi gyarapodását elősegíthette. Mindenesetre a Váradi Regestrumban (1205-1235), majd 70 évvel később 1303-ban, amikor Vencel (László) király (1301-1305) állított itt ki oklevelet, „villa" megjelöléssel fordul elő. A tatárjárás előtti Pásztó társadalmának egyik / 22 jellemzője, hogy ekkor ún. német városrésze volt.*"" Birtoklástörténetében döntő változást jelentett viszont, hogy István ifjabb király (1262-1270) a kegyúri jogokat Rátot nembeli Istvánnak adományozta 1265-ben. A Rátot nemzetségből 16. VALTER, 1975. 53. p. 17. GYŐRFFY, 1977. 439. p. 18. MATUSZKA, (1909) 168. p. 19. VALTER, 1975.53. p. 20. ANONYMUS, 1977. 107. p. Szovárd, Kadocs és Huba „...miután megkapta az engedelmet Árpád vezértől, arról helyről, amelyet Pásztónak mondanak..." 21. SZABÓI., 1971.47. p. 22. KRISTÓ, 1990. 208. p. és BELITZKY, 1973. 47. p., valamint 369. p. Németi nevű falu volt a török korig Pásztó szomszédságában.