Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Kapások Első kapáláson, ha a gazda enni ad 10 dr Étel nélkül 15 dr Másod kapáján ételei 10 dr Étel nélkül 17 dr Harmad kapáján ételei 15 dr Étel nélkül 20 dr Pénzes aratók bére Ha magok ételén aratnak 20 dr Ha az gazda ételén 12,5 dr Kévekötőnek, ha enni is adnak 15 dr Étel nélkül 20 dr Ha pedig búzáért aratnak, egy pozsonyi mérő búzáért tartozik két napot aratni, a kévekötő pedig 1 kila búzáért három nap kévét kötni. A pásztói szakványosok társadalmi állásának pontosabb körülhatárolását néhány év (1734-1737) szakványosainak példája segítheti elő. Az alább következő felsorolásból két dolog látszik: egyrészt voltak olyanok, akik a szakványukon és házukon kívül más tulajdonnal nem rendelkeztek, de 1734-ben ők az egyharmadot teszik ki. A kétharmadnak bora vagy tehene volt. S akadtak olyanok is, akik nagyobb állatállomány, mesterség vagy malomportio mellett is szakványt vállaltak.