Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

-I KÉPZŐSEK PUSZTA HELYNÉV SZLÁV KÉPZŐ ZÓLYOM BULLYAI (Bullo 29/1) BULOVSZKI (Bullo 48/1) GYETVAI (Gyetva 54/4) MICSINAI (Alsó-, Felső- 95/6) VÉGLES I (Végles 46/1) ZOLNAI (Zolna 96/5) ZÓLYOMI (69/5) E családnevekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy előfordulhat egyrészt olyan eset, amikor egy adott személy nem közvetlenül jött arról a településről, amelynek nevét viselte, lakhatott előtte máshol is, másrészt pedig eredeti származási helye helyett vándorlásának valamely közbeeső településnevét vette fel, végeredményben azonban mindkét változatnál utal az immigráció irányára. A 46. táblázatban a bizonytalansági tényezők miatt figyelmen kívül hagyva az ötnél kevesebb esettel előforduló megyéket, világosan áll előttünk, hogy Pásztó népmozgalmában a 18. század első felében döntő jelentősége Nógrád megyének van. Heves, Hont, Nyitra, Pest-Pilis-Solt, Gömör-Kishont megye játszott még jelentősebb szerepet betelepülésében. Figyelemre méltó, hogy Heves megyéből viszonylag kevés település járult hozzá az újranépesedéséhez, ami ugyanakkor érthető is, hiszen a török elleni felszabadító harcok során Heves súlyos veszteségeket szenvedett. A családneveknek és az exogám házasságoknak a vizsgálata tehát Nógrád megye népmozgalmi jelentőségét hangsúlyozza Pásztó történetében. Nógrád ilyen jelentős részesedése Pásztó népesedéstörténetében nem új jelenség. A 16. század közepi összeírások ilyen típusú családnevei között is Nógrád kiemelkedően magas arányban foglal helyet.