Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

I. fejezet A 16. században elpusztult pásztói apátság Wellehrád kezére jut

I. fejezet A 16. században elpusztult pásztói apátság Wellehrád kezére jut A ciszterciek pásztói apátsága - hasonlóan más középkori monostoraikhoz

1 — a mohácsi csatát és Buda elestét követő török uralom kezdetén, a 16. század közepén pusztult el. Sok szerzetes nem vált Pásztóról földönfutóvá, hiszen az apátság mintegy három és fél évszázados fennállása alatt sohasem tartozott a népesebb monostorok közé, rendszerint hárman-négyen, olykor hatan lakták.

2 Fontosabb szerepet Pásztó a magyar művelődés történetében sem játszott,

3 holott egy ideig hiteles helyként is működött,

4 a török hódoltságot megelőző templomát és monostorát pedig a pásztói városi jegyzőkönyv 1787. évi bejegyzése "felette nagy"-nak minősítette.

5 A török megszállás a Mátra ottani vidékén 1544-ben kezdődött, mikor Mohamed budai basa elfoglalta a gyönge hatvani palánkvárat.

6 A közeli Pásztó mezőváros népét 1550-ben már a hatvani várból adóztatta a török. 1551-ben elesett az erősnek szintén nem mondható pásztói vár is, miután a török elől visszavonuló királyi hadak fölgyújtották azt, fölperzselvén egyúttal a város nagy részét is.

7 Addigra ciszterci rendtag már nem élt az apátságban. Egy Péter nevű szerzetest Pásztóról már 1526-ban befogadott az ausztriai Heiligenkreuz monostora.

8 Az utolsó apát, Lukács, a kettős királyválasztást követően Habsburg Ferdinánd pártjára állt, ezért Szapolyai János elüldözte Pásztóról. O is Heiligenkreuzba menekült 1527 után, s ott halt meg 1586 körül.

9 Azok a rendtagok, pedig akik 1526 után 1. BÉKEFI, 1896. 7-11., 27. p. 2. SOÓS, 1991. 7. p. 3. KISS, 25. p. 4. Erre vall például István ifjabb királynak 1264-ben kelt adománylevele Kompolth comes számára Wrs helységről, melynek határait a pásztói apátság oklevelében - "...in liíleris Abbaus et Conuentus de Paztuch ..." - foglaltak alapján határozták meg. WENZEL, 692., illetve 547. sz. oki. - Vö.: BÉKEFI, 1898. 62. p. 5. SOÓS, 1991. 7. p. 6. OSzK, Fol. Lat. 4262., 28. p. 7. BOROVSZKY, 172. p. 8. "Fratrem Petrum anno 1526 Paszthoviensem professum se récépissé aserit R. P. Bernardus de Rosental is libello sou. " OSzK, Fol. Lat. 4262., 28. p. 9. "Illuc [sc. in monasterio S. Crucis] abivit et Reverendissimus D. Lucas ultimus Abbas Paszthoviensis, qui ibidem et moríuus circa A. 1568. prouti annotavit R. P. Wenceslaus Majetinszky professus Wellehradensis circa annum 1696." OSzK, Fol. Lat. 4262., 28. p. Vö. SOÓS, 1991. 14. p.