Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

Bevezetés

Bevezetés Pásztón, a város plébániatemplomának közelében álló, egyemeletes barokk épületben nemrégiben helytörténeti múzeum és városi könyvtár nyitotta meg kapuit. Az emelet két helyiségében emlékszobát is létesítettek: itt rendezték be Pásztó első díszpolgárának, az európai hírű zenetudósnak, Rajeczky Benjáminnak tudományos könyveivel és zenetörténeti hagyatékával a Rajeczky-emlékszobát. Az 1989-ben elhunyt Rajeczky Benjámin ugyanis ciszterci szerzetes volt, s néhány évig azokban a szobákban lakott, mint a ciszterciek pásztói perjele. Hiszen ez az épület ciszterci rezidenciának épült a 18. században, s 1950-ig az ősi pásztói apátság székháza maradt. Ha a pásztói ciszterci apátságot joggal ősinek nevezhetjük is - minthogy immár 800 évvel ezelőtt, 1190-ben alapították -, ezt az épületet magát korántsem. Az apátság eredeti, középkori épületei, a templom és a monostor ugyanis régen romba dőltek, s ma alapfalaiknak már csak egyes maradványai láthatók romkertként a 18. századi rendház mellett. Pedig azokban, akik ezt a rezidenciát felépítették, mindvégig az a szándék élt, hogy aló. században elnéptelenedett apátság újjáélesztésekor az ősi, pusztulásnak indult - de helyenkint még a boltozatokig magasodó apátsági épületeket építsék újjá, s csak átmeneti szállásként emeljék maguknak a (végül is az alapokig megsemmisült középkori apátság helyébe lépő) ma fennálló rezidenciát. Jelen munkánkban ennek a 18. századi épületnek a történetét mutatjuk be, kezdve elődjének, a középkori apátságnak pusztulásától a rezidencia felépítésével és fenntartásával járó nehézségeken, küzdelmeken át annak - 1990-re elkészült teljes felújításáig. Mert jóllehet a pásztói ciszterci apátság múltja többeket - történészeket, régészeket, helytörténeti kutatókat - foglalkoztatott, magáról erről a rezidenciáról nem sokat olvashatunk. Holott ez a 18. század elején felépített rendház azóta nemcsak az idő kíméletlen pusztításainak, s a tűz emésztő lángjainak áll ellen, nemcsak kegyetlen háborúkat, forradalmakat, önkényuralmi időszakokat vészelt át szerencsésen, nemcsak Pásztó legnagyobb lakóépülete volt a 20. század elejéig, hanem az időközben kétszer feloszlatott ciszterci rendet a szerzetesek eltávozását követően puszta jelenlétével is képviselte Pásztón, s köveinek némaságával beszélt a ciszterciek immár 800 éves apátságáról.