Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

VI. fejezet Tervek a román apátsági templom újjáépítésére, építkezés 1725-ben és restaurálás 1751-ben

táskönyv, egy magyar nyelvű evangéliumos könyv, egy temetéskor használatos fakereszt, egy csillár, 8 fa gyertyatartó, 2 csengő, egy szenteltvíztartó, egy szenteltvízhintő, 3 terítő, egy szőnyeg, 8 nagyobb, és 2 kisebb szék, egy gyóntatószék, egy szószék, 2 harang, egy ruhásszekrény a sekrestyében és egy vasalt bevont persely.

98 A csákányi kastélyt ugyancsak Szelepcsényi építtette. Ezt a Rákóczi-szabadságharc kezdetén pusztították el a németek — "residentia est ut plurimum ndnata, fomices inferiores adhuc exstant, in parte superioii de facili habitatio reparaii potest"

99 - azért mert az akkori pilisi apát, Illyés András a kurucok pártján állt. 1713 után rendbehozták annyira, hogy 1721-ben például négy rendtag lakhatott benne, miként ezekről a korábbiakban, Cziganek Csákányba helyezésével kapcsolatos már beszéltünk. Ez a létszám azonban csak rövid időre, átmenetileg maradt. A továbbiakban megint hol hárman, hol csupán ketten lakták a ciszterciek a csákányi rezidenciát. Maga az 1713 utáni helyreállítás is ideiglenes volt, a kastélyt alaposabban aztán a század közepén, 1746-ban és a következő években építették újjá. Mellette téglafallal körülvett, nagy kert terült el és megfelelő majorság, részben boltozott gazdasági épületekkel, serfőzővel, italmérővel, műhellyel, csűrrel, emeletes magtárakkal istállókkal, nagy birkaakollal és juhászlakással.

100 Ezekre az épületekre a pásztói apátság - Wellehrád támogatásával - 30000 forintot költött.

101 Szántón,

102 a másik fontos birtokközpontban már régen állt a templom, a dalmadi plébánia fiókegyháza. A pásztói apátság, mint kegyúr, ezt csakhamar kijavíttatta, de szeretett volna ott a rend vezetésével plébániát is létesíteni. Ezért Mály apát az 1740-es években templomépítéshez kezdett, a költségeket teljesen a pilisi apátság viselte. A munkálatok lassan haladta, s így a templom egészen csak 1754-ben készült el. Felszentelését a ciszterciek azonban még 1755-ben sem tudták elérni, mert az esztergomi érsek a szerzetesi templomban is minden joghatóságot magának akart fenntartani, s így a rendtagok továbbra is a régi kis templomban miséztek. A Boldogságos Szűz mennybemenetele tiszteletére épített templom teljesen szabadon, dombon emelkedett. A szentély hossza hat öl, szélessége három és fél 98. BÉKEFI, 1892. 245-246. p. 99. Uo. 154. p. 100. Zirci lt., Arch, vêtus, E 488. Anno 1733. 101. A pásztói és pilisi apátság állapotáról 1749-ben kelt nyilatkozat szerint Csákányban "Ecclesia mderata est plene resaturata, ex fundamentis autem Residentia, Hortus, Alodium [sic!], Granarium, Horrea, Ovile, Educillum, Macellum, domus pro Spano, et hortulano, pro subditis vero sex domus. " Az építkezésekre 18400 rénes forint kiadást jelöl meg ez a irat, amely összegbe azonban nem számolták be a fenntartási költségeket. Zirci lit., Arch, vêtus, E 966., illetve Act. Abb. Paszt. Fasc. 29. No. 21. Declaratio Status Abbatiarum Pasztoviensis et Pilisiensis. 1749. 102. BÉKEFI, 1892. 132-138., 218-228. p.