Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

V. fejezet Az új rezidencia a 18. század első felében

elvégzendő imáktól az étkezésekig és a completorium (esti ima) utáni silentiumig, azaz csendig.

80 A 12 évvel korábbi előírásokkal szemben most már állandóan hajnali négy órakor keltek fel, s kezdték a napi zsolozsmát közösen Vi 5-kor. Télen az ebédlőben, nyáron a templomban. A napi utolsó imaórát télen délután 5-kor, nyáron 6kor végezték, s mindig 9 órakor pihentek le. Délben 11 órakor ebédeltek, télen este 6-kor, nyáron 7 órakor vacsoráztak. Étkezések után egy órán át társalogtak az ebédlőben, majd ezt bezárván mindenki ment a maga dolgára. Mály apát elődjénél pontosabban meghatározta azt is, étkezéseknél mennyi ideig és mit olvassanak hétköznapokon, ünnepeken vagy az egyházi év különböző időszakaiban. Figyelembe vette most az apát a pásztói helyi viszonyokat is. Nemcsak annyiban, hogy - Pásztó szegényebb lévén az anyamonostornál - a rendtagok elégedjenek meg esetenkint kevesebb étellel, mint amennyit Wellehrádon kapnának, hanem annyiban is, hogy például a böjti előírásokat megkönnyítette számukra, minthogy Pásztó vidékén bajosan lehetett böjti ételekhez jutni. Mivel még valóságos konvent sem alakult ki Pásztón, a clausurával kapcsolatban is kevésbé szigorú követelményeket támasztott. Sajátságosan Pásztora vonatkozott az a megkötés is, hogy építkezésbe addig ne fogjanak, míg a szükséges pénz és az építőanyag nincs együtt. Mindenekelőtt pedig olyasmit kell megépíteni, ami jövedelmez, s minden építkezéshez előzetes apáti beleegyezés is szükséges. Egyébként bármiféle építkezés vagy javítás az elöljáró jogköréhez tartozik, s neki ügyelnie kell arra, hogy amit építtet, az szilárd és állandó legyen. Nyilvánvalóan nem véletlenül tért ki Mály apát mindezekre. Mert a rezidencia elkészülte utáni években, évtizedekben a gazdaság kiépítése, a pásztói szerzetesi közösség megszervezése — jóllehet ezek teljes erővel folytak - mégsem elsőrendű, önmagáért való cél volt. Legfontosabbnak az elpusztult apátság még romokban álló részének, az apátsági templomnak újjáépítését tartották. Ennek gondolata nem került le a napirendről, a wellehrádi apátok és a pásztói jószágkormányzók kezdve Nezorin Flóriántól és Gonczik Pétertől — egyaránt fáradhatatlanul és állandóan készültek e feladat elvégzésére. 80. "Capita Observantiae Reguláris Ex Regula Sancti Patris Benedicti desumpta ... ad Restaurandum desolatum Monasterium BMV Paszt

hoiense missis per ... Dnum Josephum Moly ... Abbatem, praescripta et tradita Anno 1733. Die 23. Xbris." Zirci lt., Arch, vêtus, E 498. - Vö.: BÉKEFI, 1902/n. 341-345. p. (Zirci lt., Act. abb. Paszt. f. 34. nr. 2.)