Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)
IV. fejezet A rezidencia felépítése 1715-1717-ben
ábrázolja. 59 De ez a rajz csak hasonló Gonczik elképzeléseihez, nem azonos velük, s minden bizonnyal nem más, mint Gonczik eredeti tervének módosított változata. Ez következik a rajzra ráírt 1715 és 1716 évszámokból is. [Lásd a 12. számú illusztrációt.] Itt, az emeleti alaprajzon az épület - feltehetően észak-déli irányú - hossztengelyében egymás mellett öt szobát lehet látni, s az L-alak rövidebb szárát képező toronyban a hatodik helyiséget. Ez a toronyszoba az épület végében lévő utolsó szobából nyílik, amelynek két ablaka északra néz, bejárata pedig csakúgy, mint a többi szobának, az emelet hosszában végigfutó nyitott tornácról vagy zárt folyosóról van. Az emelet tehát szobasoros-folyosós elrendezésű, a nyugati oldali folyosónak megfelelően az egy-egy ablakos szobák keletre néznek. A szobasort középen a lépcsőfeljárat vágja ketté úgy, hogy tőle északra, azaz a torony felé három, az épület déli szakaszára pedig két szoba esik. A földszinten az épület északi végében tünteti fel a rajz a konyhát. Ennek két ablaka nyugatra néz, bejárata pedig a földszinti folyosóról nyílik. Ez a folyosó az emeletivel ellentétben s az emeletivel ellenkező, tehát keleti oldalon - nem fut végig az épület hosszában, hanem csak a lépcsőfeljárattól a torony vonaláig, azaz a konyha faláig. Ez a két boltszakaszos konyha az épület legnagyobb helyisége. Talán azért, mert a tervezők nem szándékoztak külön ebédlőt építeni, hanem a konyha egyik felét akarták erre a célra igénybe venni. Ebben az esetben a konyha melletti, szintén boltozott, nyugatra néző helyiség nyilvánvalóan a kápolna lett volna. Ha viszont ezt ebédlőnek szánták, akkor a kápolnát az épület másik végében, a lécsőfeljárattól délre tervezett két helyiség egyikében, bizonyára az utolsóban kellett volna kialakítani. Az egész épület bejárati ajtaja a keleti homlokzat közepén, a földszinti - ugyancsak boltozott - kis folyosóra nyílik a rajzon, s ennek déli végében indul a lépcsőfeljárat az emeletre. E rajz szerint tehát az épület a földszint keleti homlokzatán 2+1+3, az emeleten 6 tengelyes, a nyugati homlokzat pedig a földszinten 6 ablakos lett volna. E fölött az emeleten a tornácot 9 árkádnyílással, illetőleg zárt folyosó esetén 9 ablakkal kívánták ékesíteni. Ez a rajz, mint mondottuk, nem azonos az első újjáépítési tervvel. Ám nem azonos azzal sem, amely végül is kivitelezésre került. Sajnos, nem maradtak ránk sem az előbbi, az eredeti terv, sem az utóbbi, illetőleg utóbbiak, tehát a módosított tervek, mert Gonczik Péternek az építkezés menetéről szóló tudósításai ugyancsak elárulják, hogy a tervet még az építkezés során is többször megváltoztatták. Az nem derül ki, hogy mi volt az oka a módosításoknak, miért építettek végeredményben L-alakú épület helyett téglány alaprajzút, s főleg miért nem ott, ahol elképzelték, sőt el is kezdték az újjáépítést. 59. Veszprém Megyei Levéltár: Zirci Apátság Levéltára. Arch, vetus, E 282/a. Delineatio aedificij in Paszto. Annus 1716. (Correspondentiae Admi Dni Floriani Abbatis cum Eximio P Petro Gondschik dd 1716 cum delineatione residentiae is Pasto. 24 Febr. 1715.)
