Szomszéd András: Pásztó utcanevei 1991-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 3. (Pásztó, 1992)

Jegyzetek

Jegyzetek 1. KMETTY Kálmán: Balassagyarmati utcanevek. Balassagyarmat, 1980.; HLAVACSKA Edit: Salgótarján utcanevei. In: Múzeumi Értesítő VI. Salgótarján, 1989.; ILAUSEL Sándor: Utcanevek Szécsényben. Kubinyi Ferenc Múzeum Helytörténeti Füzetei. Szécsény, 1980. 2. Anonymus: Gesta Hungarorum. Budapest, 1977. 107. p. oldalon olvashatjuk az alábbiakat: Szovard, Kadocsa, Huba "... miután megkapta az engedelmet Árpád vezértől arról a helyről indult ei, amelyet Pásztónak mondanak." 3. Pásztó telekszerkezete a XVIII. század második felében kialakult, s 1801-re vö.: Szécsényi Kubinyi Múzeum Dokumentumtára. Sz: 84. 31. Pásztó mezőváros (oppidum) belterületi térképe. A házszám, illetve csak a házszám használta az 1895 - 1899 közötti időszak kivételével az anyakönyvekben is általánosan bevett szokás. Vö.: NML IV. 492. (Nógrád, ill. Nógrád-Hont vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye) In: A pásztó anyakönyvi kerület anyakönyveinek másodpéldányai. 4. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának (NET) 19/1970. számú, 1970. július 11-én kelt rendelete Pásztó székhellyel Pásztót és Hasznost közös tanáccsá alakította, majd 1977. április 11-én (NET. 5/1977. sz. rendelet) Mátraszőlőst is Pásztóhoz csatolta, s a székhelyközség továbbra is Pásztó maradt. Városi rangra 1985-ben emelték. 5. VASS József: Pásztó története. Gyöngyös. 1939. 7. p.; PINITÉR Nándor-VINCZE Ferenc: Pásztó története. Pásztó, 1970. 130-132. p. 6. Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban NML) XV. 1. Kataszteri iratok gyűjteménye. In: Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) iratai: Pásztó. Feldskizzen 1886., ill. Pásztó belterületi és kataszteri térképe. Lelőhely: Nógrád Megyei Földhivatal. 7. BÉKEFI Rémig: A pásztói apátság története. (Továbbiakban: Békefi id. mű) I. Budapest, 1898. 160. P8. FEKETE Lajos: A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása, (továbbiakban: Fekete id. mű) Jászberény, 1968. 6. p. 9. FEKETE id. mű. Hatvan 11-13. p.; Gyöngyös 37-42. p.; Heves 48. p.: Pásztó 64-67. p. 10. VASS id. mű. 8. p. 11. BEKEFI id. mű. I. 165-166. p. Maietinszky Wenczel leírása a városról. 12. NML V. 702. Pásztó mezőváros tanácsülési jegyzőkönyve. 1759- 1800. 13. VASS id. mű. 23. p. 14. VASS id. mű. 7-8. p. 15. Heves Megyei Levéltár U. 287. Pásztó mezőváros térképe 1844. 16. NML XV. 1. Pásztó mezőváros Feldskirzen - belterületi térkép 1885. 17. Magyarország Történeti Kronológiája III. 1848-1944. Budapest, 1982. 740. p. Május 19. Megnyitották a Budapest-Hatvan-Salgótarján közötti vasútvonalat. 18. NML V. 702. 4. k. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1872. november 6. - 1893. december 15. 1. bek.: "Pásztó város mint nagyközség az 1871-ik évi XVIII. tc. értelmében ..." 19. NML 492. Anyakönyvek másodpéldányai 1901 - 1948. 20. VASS id. mű. 61. p. 21. NML XI. 5. S KB Rt. Szerződések. Pásztó nagyközség villamosítási térképe 1925. 22. NML XXI. 4. Alispáni iratok 2716/1948. 23. NML V. 702. 3401/1948.