Szomszéd András: Pásztó utcanevei 1991-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 3. (Pásztó, 1992)

Bevezető

va arra, hogy az illető személy fontos, emberek szolgálatában áll, vagy állt. Ezekre további példák: Városkert, Város udvar, Grófi kastély (1885-ben), Plalíy udvar, Lázár udvar (1890-ben) és talán a legérdekesebb példa az előbbiekre 1890-ből való, amikor a Fő utcán található Ulmer ház közismertségét bizonyítandó, a házszámot fel sem tüntették. Hasonló szándékkal kerültek be az egyházi anyakönyvek lakhely sorába a külterületi lakott helyek is. Bár szorosan nézve ezek nem utcanevek, de megjelölésük ugyancsak egy kor névadásának szokásait jelölik. PI. a külterület és belterület határán lehetett a Cigánysor (1877). A vasút megjelenésére utal a 67-es és a 70-es Őrház megjelölés is, pl. a vasúti indóház mellett (1878). Egyértelműen külterületi lakhelyek: Hosszú-völgy; Hideg-völgy; Hideg-völgy-puszta; Tepke; Maczkótanya; Mackómajor (1878); Muzsla, Filimes (1893) vagy Koncsiktanya (1895). A külterületi nevek egy része a település terjeszkedése következtében idővel belterületi nevek leltek, s ezek mai napig is élnek az idősebb pásztóiak tudatában. Gondolok itt arra, hogy senki sem jön zavarba, ha valaki a Kutriba, Bügébe, Rózsásba vagy éppen a Homokba megy. A hiányokat pótlandó, helyenként lehetett támaszkodni az élő, illetve az élők emlékezetére, de ez sem volt képes pótolni az írásbeliség hiányát. így szinte lehetetlen volt rekonstruálni a két világháború közötti időszak utcanévadását egy két eset kivételével. A legteljesebb utcanévbankot jelentő anyakönyvek is 1949 elejéig még mindig csak házszámot adnak meg az utcanév helyett, de a külterületeket már jelölik (Rózsástelep, Grófitelep, Sárgaföldek, Platthytelep, Czigánytelep). 1949. január végétől tűnnek fel az utcanevek is, bár a számozásos megjelölés továbbra is él az ilyen nevek mellett, mint Acéltemető, Honvéd utca, Rákóczi út, Kossuth Lajos utca. Úgy tűnik 1949 júniusától kezdődik a változás a lakhelyek megjelölésében, de a házszámok továbbra is a régiek a régi módon, vagyis utcánként nem kezdődik minden utcában elölről. A településszerkezet változásaira - utcanevek nélkül - mint már fentebb említettem, először 1699-től ismerünk térképeket. Ezek alkalmasak voltak arra, hogy mellékletben közülük egy párat közöljünk (lásd mellékletek).