Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)

Lénárt Andor: PÁSZTÓ MEZŐVÁROS KÉZMŰVES (CÉHES) IPAROSAINAK TÖRTÉNETE 1872-IG

1851-ben már nem a földesurak nevezik ki a biztost. A gyöngyösi kerület szolgabírája Okolicsányi Ignác, a kereskedelmi és ipari vívmányok szabályozására vonatkozó utasítás 179. paragrafusa értelmében a Heves vármegyei Császári és Királyi Főnök március 10-én 3220. szám alatt kelt rendelete alapján tudatta Pásztó város bírájával, hogy a városban működő céheknek új céhbiztost nevez ki. A szabó és a hatrendbeli céh élére Rigó Lajost, a magyar tímár és a takács céh részére Stombor Istvánt, a csizmadia és a pintér céh részére pedig Kovács Antalt?

2 12. A szabó, szűrszabó, szűcs céh protokollumából Az 1828-as összeírás utáni időkben részletes összeírás már nem készült a kézművesek szakmai megoszlásáról. Ezért igen fontos a Pásztó városában állott helytörténeti kiállítás anyagában volt, ma a lebontás után Szécsényben, a múzeum raktárában található, a pásztói szabó, szűrszabó és szűcs céh 1825 és 1868 közötti jegyzőkönyvi bejegyzéseit tartalmazó kötet.

83 Ezt a protokollumot Rigó Lajos céhbiztossága idején kezdték írni, amikor Jordek János volt az idősebb céhmester, Harazin József'az alcéhmester, Pokornitzky József pedig a céh jegyzője. A céhnek 1842. évben 49, 1852-ben pedig 76 tagja volt. 28 magyar szabó, 32 szűcs, 10 német szabó és 6 női szabó. A jegyzőkönyvbe ettől kezdve a mindenkori nótárius bejegyezte az újonnan céhbe állt mestereket, megjegyezve a születés, a származás helyét, a befizetett egész- vagy félcéhes összeget, később a temetkezési társulati díjat, a mesterséget és a szegődés, illetve a mesterré válás időpontját.

84 A szabadságharc után a szabó, szűcs, szűrszabó mesterségen belül is további differenciálódás indult meg. A bejegyzések szerint, melyeket a remek elkészítése és a taksa lefizetése után tett meg a nótárius a céhbiztos és a céh tisztségviselőinek feltüntetésével, az új mesterek megoszlása a közel 20 esztendő alatt így alakult: szűcs 15, német szűcs 2, szabó (német, magyar, férfi) 9, női szabó 7, szűrszabó 4, nincs külön megjelölve 11. A mesterek évek szerinti gyarapodása a következő volt: 1852 1853 1856 1857 1858 1860 1861 1862 1864 5 3 2 5 2 1 6 6 3 82. U. o. 50. p. 83. A szécsényi múzeumi letét a szétbontott pásztói helytörténeti kiállítás anyagából. 84. U. o.