Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
Soós Imre KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG 1. A megtelepülés Pásztori, s a ciszterciták és a bencések megjelenése Anonymus a honfoglalás történetében azt írja, hogy Zoárd, Kadosa és Huba - Árpád parancsára - innét, a Paztuch-nak nevezett helyről indultak Gömör és Nógrád meghódítására. Ezután Árpád egy földet adott Edunak és Edumennek, ahol az egyik leszármazottjuk, Pata, várat épített. Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abának neveztek. Gyöngyöspata, Pásztó és Gyöngyös környéke az Aba nemzetség szállásbirtoka, Pata pedig főesperesség székhelye lett. Az Aba nemzetség korán felvette a keresztény vallást, magát Aba Sámuelt a hagyomány szerint az abasári monostorban temették el. Szent László idejében Pásztó királyi birtok volt. László az itteni királyi kúriát, nővére hozományaként, Lampert Istvánnak adományozta. 1 A királyi birtokjog, az itteni kúriában levő ideiglenes királyi szálláshely és az ezzel feltehetően együttjáró királyi kegyuraság arra enged következtetni, hogy Pásztón még a 11. század végén, a "szent király", I. László uralkodása alatt meghonosodott a kereszténység, ez pedig feltételezi a plébánia és templom korai létrejöttét. Ilyen értelmű hagyományt, vagyis a 11. századi templomépítést rögzítette 1785-ben a városi jegyzőkönyv: "Templomunknak már hétszáz esztendőket meghalad a régisége"? 1190-ben III. Béla király megalapította itt a cisztercita apátságot, melynek elődje az újabb kutatások szerint az 1130-as években bencés apátság lehetett. A cisztercita monostor a középkorban rendszerint csak 3-4 rendtagnak adott otthont, annak ellenére, hogy a városi jegyzőkönyv 1787. évi bejegyzése szerint a török hódoltságot megelőzően a cisztercitáknak "felette nagy templomjok és monostorjok Béla király [III. Béla] által épitve volt itt". Az apátság kegyura kezdetben maga a király volt. Fencssy püspök évszázadokkal később kijelentette, hogy "sokkal előbbeni a Pászti Skbánosság ott való Apáturságnál, mely 1190-dik esztendőben fundáltatott". A helységre vonatkozó legrégibb okleveleket a plébániatemplomban őrizték, de amikor a tatárok 1241-ben a templomot felgyújtották, az oklevelek megsemmisültek: "Azt a kegyetlen Tatárok fel gyújtván, minden, abban található leveleit és hagyományit meg égették"? 1. BOROVSZKY Samu szerk.: Magyarország vármegyei és városai. Heves vármegye. [Bp. 1909.] 168. p. - Békefi 1.158. p. 2. NML. Pásztói Prot. 1785. november 27. 3. NML. Pásztói Prot. 1785. november 27. - Canvis. 1811/16. 123. p. - AV. 127. 129. sz. - VALTER Ilona: A pásztói monostor feltárása. Arch. Ért. 1982. 167-206. p. - NML. Pásztói Prot. 1787. szeptember 18.
