Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
A lelkész befogadására, vagy elbocsátására ekkor már nem a kegyuraság, hanem a birtok, a fundus jogosította fel a földesurat. Maga a kegyúri jog azt jelentette, hogy miután a földbirtokos, vagy elődje a birtokán lévő templomot felépítette, vagy legalább is fenntartotta, az egyházi épületek számára telket, a papnak javadalmat adott, ezért különböző egyházi jogosítványokat élvezett, ezek között legfontosabb volt a plébános bemutatásának, prezentálásának joga, vagyis a püspök csak a kegyúr által bemutatott papot nevezhette ki és iktathatta be a plébánosi javadalomba. Az 1610-es évek óta azonban a kegyúri jogok gyakorlása a föld birtokjogához kezdett kapcsolódni, a földesúr ekkor már nem a kegyuraság alapján, hanem a földjogán - jure fundi - állított birtokára olyan vallásbéli papot, amilyen neki tetszett, aki a saját vallásának követője volt. Ugyancsak birtokjoga alapján tehette ki a neki nem tesző más vallású papot, saját vallásfelekezete számára kisajátíthatta a templomot, bezárathatta a más vallásúak elől. Ahol pedig nem egy, hanem több, különböző hitvallást követő földesúr volt, ott a papi javadalmat, az egyházi dézsma nyolcadrészét, vagyis a plébánosi oktávát, valamint a templomot rendszerint megosztva használták, esetleg a templombelsőt közfallal el is különítették a különböző vallású hívek számára. 20 A pásztói plébániának nem volt kegyura, ezért a földesurak itt is a fundus jogán állítottak papot saját birtokukra. A világi földesurak, vagyis a Pásztóy-leszármazottak között kálvinista vallásúak is voltak, ezek tehát 1619 körül a fundus jogán hoztak be egy kálvinista prédikátort, majd kb. 50 év múltán, más, katolikus földesurak ugyanezen jogot gyakorolva eltávolították: "a klastrom mellett való Monostor-malmot csak azután birta Calvinista Praedicator, minekutánna Bolyki László, Barcsay János veje, beiktatta Barcsay János akarattyábul az Kálvinista Prédikátort. Azon malombul jött jövedelmet kétfelé osztották ugy, hogy egyik részét vette a Pápista parochus, másik részét pedig az Kálvinista Prédikátor, Pásztón akkor két religion levő papok lévén ... Az Prédikátornak szőlleit egy pásztói polgár birta [művelte meg]." 21 Egy másik kihallgatott tanú a következőket vallotta: "Apjátul hallotta, hogy Magyarországbul kiszaladván az urak, valami kálvinista fejedelem [Bethlen Gábor 1619/20-ban] állott a török mellé és azon fejedelem osztogatta volna a nagyuraknak a jószágokat, aminthogy azon kálvinista világban ide Pásztora is behozták volt a kálvinisták a praedicatort és a Monostor-malmának harmadik részét a kálvinista praedicator birta, míg ki nem verték a praedicatort." 1664 körül e malmot "a földesurak akarattyából a kálvinista prédikátor birta, de kitudván innét, szánták Szent Lőrinc templomra"? 2 A kálvinisták "a város templomának oldalában levő kápolnába jártak, akiknek Czakó nevű prédikátorok azon házban lakott, mely üdővel elpusztulván s pusztán állván. Bakabányiplébános [1746-ban] építette meg." Lakása tehát a mai plébániaház telkén lehetett. 23 Kommendátorok a 17. század közepéig. Miután Lukács, az utolsó pásztói apát 1527 körül Szapolyai János király elől Heiligenkreuzbe menekült, az apátság birtokainak kezelésére a Habsburg-uralkodó az 1600-as évek elejétől kezdve folyama20. SZABÓ István: Tanulmányok a magyar parasztság törtenetéből. Bp., 1948. 225-243. és 263. p. 21. EFL. Canvis Pásztó 1811/16. 112. p. - EFL. AV. 1729. sz. - BÉKEFI: III. 267. p. 22. BÉKEFI: I. 561-562. p. 23. BÉKEFI: III. 262-267. p. - EFL. AV. 1729. sz.
