Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

szeinek „állagmegóvásával" együtt - mintegy 120 millió forint költséggel 1953 végéig megoldhatónak tartották. Állami vonalon a Népgazdasági Tanács 1949. szeptember 1-jei határozata érvényesítette a párt döntését.

16 1949 októberében a pártvezetés hozzávetőleges instrukciói alapján kezdődött el a palotaegyüttes tervezése.

17 Ezzel párhuzamosan megindult a romtalanítás, állagbiztosító és szerkezeti újjáépítési munkák, valamint az új együttesbe belefoglalandó, a háború után feltárt középkori részek helyreállítása. Ezzel párhuzamosan egyidejűleg a lakónegyedben is végeztek állagmegóvási, szerkezeti újjáépítési feladatokat, néhány lakóépületet helyre is állítottak. 1950 novemberében a Tervhivatal elképzelése még az volt, hogy 1951-ben minisztertanácsi határozat indítsa meg a nagyobb arányú kivitelezést, a palota és a várnegyed 1954. szeptember 30-ig történő teljes befejezését irányozva elő.

18 1951 augusztusában már azzal számoltak, hogy 1955-re készülhet el a palota a kapcsolódó épületekkel a Dísz térig, ennek tervezett költsége ekkor már 420,5 millió forint. Az ezen kívül eső vári lakónegyed teljes felújítását, beleértve a bástyafalak helyreállítását és a lejtők tereprenugyanakkor a palota „egyéb célra (múzeum, könyvtár, egyetem, kórház stb.) a nagy tömegek számára előnytelen közlekedés miatt alkalmatlan". A várhoz való ragaszkodásnál ugyanakkor, a reprezentatív igények mellett, fontos szempont volt, hogy a vár alatti barlangrendszerben látták megoldhatónak háború esetén megfelelően védett vezetési pont kialakítását.; MOL M-KS 276. fond 65. cs. 276. őe. 155-159. p. Gerő Ernő feljegyzése, 1954. január 12. Az első ötéves terv keretében 130 millió forintot irányoztak elő a vári beruházási programra. 1949. évi XXV. törvény 49. § (3) bek. 16 MOL XIX-a-16-b. 126. doboz. 252. p. A Népgazdasági Tanács 141/8/1949. sz. határozata. A beruházás ügyeit koordináló, az érdekelt szervek képviselőit összefogó bizottságot az Országos Tervhivatal vezetése alá helyezték. 17

1952. április 8-án Rákosi vezetésével tartott értekezleten, ahol Rákosi élesen bírálta a palotáról készült addigi terveket, Janáky István vezető tervező arra hivatkozott, hogy a „Párt központjából kaptak 1949-ben egy levelet, Sebes elvtárs írta Perényi elvtársnak. Elsősorban a Vár épületét a lakóvárostól elválasztatta és megadta, milyen egységek legyenek, milyen számban." KÓKAY, 2001.329. P. A Rákosi-titkárság iratai között található, dátum és aláírás nélküli „sajtcédula" arra utal, hogy Rákosi kerestette a levelet, amelynek tartalmára nem emlékezett: „Sebes elvtárs személyesen beszélte meg Rákosi elvtárssal 1949 év folyamán, és ennek alapján küldte el a levelet Perényi elvtársnak. A másolat Sátor elvtárséknál le van rakva." MOL MKS-276. fond 65/276. őe. 106. p. Sebes Sándor 1949-ben az MDP KV gazdasági osztályának vezetője, Perényi Imre pedig a Magasépítési Tervező Intézet igazgatója volt. A MATI-ból hamarosan kivált a Középülettervező Iroda (KÖZTI), mely felelős volt a palotaegyüttes tervezéséért. 18 MOL XIX-A-16-b. 126. doboz 253-254. p. Kivonat a Várbizottság 1950. október 26án tartott értekezletén felvett jegyzőkönyvből.