Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Kenyeres Isván: A Pelényiek. Egy nógrádi jogtudó-hivatalnok család a 15-16. században
eleje óta a Szécsényiek birtokában 17 lévő Pilinyt 1448-ban, majd a szintén Szécsényi-birtok Endrefalvát 1455-ben. 18 Az 1460-as években három Pelényi is felbukkan: Pelényi László 1464-ben nógrádi alispán, 19 Pelényi Orbán pedig mint a királyi kúriából kiküldött királyi ember tűnik fel egy nógrádi ügyben. 20 Az 1468-1470 közötti időszakból Pelényi Gergely fia Jánosról maradt ránk több adat. Ezek azért érdekesek, mert kiderül, hogy Pelényi a Gömör megyei Baltaházában bírt zálogbirtokot. 21 Pelényi Jánost máshol litteratusként, azaz deákként is említik és királyi emberként is szerepel. Ez mindenképpen arra utal, hogy János írás- és latintudó, képzett személy lehetett, bár nem volt feltétlenül a „gyakorlati jogászrend" tagja. 22 Az 1470 utáni időszakból két Pelényit emelhetünk ki, akik már valóban a jogtudó értelmiség tagjai közé tartoztak. Az egyik a Bónis György munkája révén a szakirodalomból is ismert Pelényi Albert, aki jelentős kúriai karriert futott be. 1477-ben a királyi kúriából kiküldött királyi emberként tűnik fel, tehát kúriai nótárius volt, míg 1482-ben a jászói konvent ügyvédje, de már ugyanezen évben személynöki jegyzőként (personalis presentiae nostrae locumtenentialis nótárius) szerepel, s úgy tűnik 1488-ig egyfolytában az is marad. 1489-ben „curie regié nótárius" és 1511-ben is kúriai jegyzőként említik, ekkor az országbíró jegyzője. 23 Pelényi Albert Nógrád megyében zálogbirtokot is bírt és Hevesben is volt birtoka. 24 A másik Pelényi, aki majdnem ekkora karriert futott be, Pelényi Pál volt, nyilván Albert közeli rokona (talán testvére?), akinek főként ügyvédi tevétetik fel. Egy 1438. évi oklevélből tudható, hogy valószínűleg Pelényi Mátyás fia Péterről van szó, akinek ismerjük testvérét, Margitot, akit ekkor mint Kisrédei Mikocsa (Mykolcha/Mykocza/Mikolcsányi) János elhunyt nejeként említenek. Pelényi Péter ekkor a saját és gyermekei nevében Mikocsa Jánossal Margit végrendelete kapcsán pereskedett. DL 26603. 17 GYÖRFFY1998. 284. p. 18 ENGEL 2002. Valószínűleg a Szécsényiek magánadományáról lehetett szó. A magánadomány intézményére ld. BÓNIS 2003.188-206. p. 19 DL 16058. 20 DL 65914. 21 A baltaházai zálogbirtokról és az akörül kialakult hatalmaskodásokról ld. DL 16652, DL 16863. 22 Litterátusként említve: DL 17006. Királyi ember: DL 16927. A litterátus - deák gyakorlati jogász problematikára ld. KUBINYI 1968. 209-213. p.; KUBINYI 1984/1. 195-196. p.; KUBINYI 1968.10-11. p. 23 BÓNIS 1971. 300. p. 29. jegyzet; Tevékenységére ld. még uo. 306-307. p. 24 Uo. Albert Nógrád megyei zálogbirtokára még visszatérünk. Hogy Pelényi Albert a már fentebb említett Pelényi Mátyás fia Péter leszármazottja lehet, alátámasztja, hogy a fentebb említett Mikolcsányiakkal bírt közösen birtokot a Heves megyei Mizsén. DL 45934.
