Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Szirácsik Éva: Nógrád vármegye 1704-ben győztes gyalogságának emlékezete

nak elengedését. A jegyző rávezette a levélre, hogy tekintettel Tolvay szolgálatára elengedik a 22V2 talléros tartozását.

54 Az 1709. augusztus 3-án Kassán tartózkodó Tolvay Darvas Mihály nógrádi alispánnak is írt levelet kifizetése ügyében. Tolvay az irányítása alatt lévő hajdúkról szóló valamennyi írását elküldte, ami szerint a Nógrád vármegyénél lévő 120 tallért kioszthatják.

55 Nem tudta, Kajali Pálnál mennyi pénz lesz, de Tolvay szerint 186 tallérnak kellett volna lenni, amiről Ebeczky Tamás is tudott, s a mellékelt levelekből is kiderülhetett. Tolvaynak kára származott például abból, hogy 4 puskájával elszöktek, sokaknak adott pénzt puskára, puskaporra is, valamint 50-60 bőrt szerzett be az Alföldön bocskornak. Mindezek miatt úgy vélte, a meghalt katonák közül őt illeti azoknak a része, akik jogos örökös nélkül haltak meg. Nógrád vármegyében ekkor már csak a fele jószága volt meg, mivel meg kellett válnia baksaházi és szököllői pusztáitól és losonci házától, amelynek értéke meghaladta az 1000 forintot. Kérte Darvas Mihály alispánt, hogy járjon közbe az érdekében. Folyamodványára a július 3-i nemesi közgyűlés ígéretet tett, hogy mindezt figyelembe véve adóztatja majd Tolvayt.

56 Nógrád vármegye levéltárában maradt iratok alig adnak számot a vármegye gyalogságának győzelméről, hiszen az 1704. január 15-ei Némedinél harcoló vármegyei gyalogságról csak az 1704. január 24-én készült, 139 év után megkerült összeírás alapján kaphatunk teljes képet. E lajstrom nélkül tehát azt sem tudnánk, hogy a győztes gyalogságot Tolvay Ferenc vezette, nem ismernénk a gyalogosok neveit, a sereg felépítését és veszteségeit. A vármegye levéltárában maradt források alapján az 1703-ban Zólyomnál győzelmet arató és II. Rákóczi Ferenc elismerését kivívó Tolvay Ferencet egysíkúan és méltatlanul tehetetlen, minden fórumhoz terjengős leveleket írogató tisztnek ismerhetnénk meg, jóllehet a kapitány vagyonát is a szabadságharc ügyének szolgálatába állította. A lajstrom segítségével az 1704. április 15-ig terjedő fél esztendőig kapitányi tisztséget ellátó Tolvay Ferencre és az általa vezetett vármegyei gyalogságra győztesként is emlékezhetünk. 54 NML XIV-3. C-5/6.12. p. 55 Minden bizonnyal a zólyomi nyereségről írt ezen a helyen Tolvay Ferenc. A vármegyéhez eljuttatott, említett levelei alapján rekonstruálhattuk a Tolvay irányítása alatt álló vármegyei gyalogság mozgását és a felmerülő nehézségeket. 56 NML XIV-3. C-5/8.162-163. p.