Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Szirácsik Éva: Nógrád vármegye 1704-ben győztes gyalogságának emlékezete
„Hogy ha ugyan valójában az nemes vármegye tisztei ö kegyelmek szorgalmatossabban nem látnak az gondviseléshez elfogyunk mi, jobb is, hogy elfogyunk, hogy sem se legyünk, se ne. Az elmúlt éjjel is elveszett circ[iter] 37 60 legényünk, csak olvasni, lajstromozni 38 is elunna ezeket ember. Hitetlen vakmerő szófogadatlan vulgus 39 már az a nógrád vármegyei paraszt nép. Az hol elég puska vagyon is, egy kasza jőn ki. Ha industriát 40 akarna mutatni tiszt úr, nem úgy esnék az meg. De nem mennek mustrára ad facies locorum 41 , hanem elég valami írásocska. Csak az hadnagyságokat is nem tudnám szolgabírák uraimtúl kivenni, nem hogy megmustrálták, 's praesentálták 42 volna hadnagyságok szerént az importáltatott 43 hajdúságot. ím már nem látom módgyát, hogy az tekintetes hadi tanácsnak ne essék tudtára", „semmi jó nem telik dolgunkbul, ez annak oka, hogy csak egy szökött is nem büntettetek meg, elhiszem az intentionalis 44 gyilkosok is elbocsátattak Gács várábúl, kiket ott rabokúi hattam vala." 45 Tolvay Ferenc fenyegető hangvételű két levelére már válaszolt a vármegye. Azt írták a kapitánynak, hogy a szolgabíróknak parancsuk van arra, mihamarabb vigyék el az említett hajdúknak a fegyvert és a zsoldot, továbbá a szökevényeket el kell fogatniuk, akiket pedig elfognak, azokat kötelesek megbüntetni, és a csapattestükhöz visszaküldeni. 46 Darvas Ferenc április 4-ei levelében tudatta a vármegyével, hogy a fejedelem a kialakult helyzet miatt nem a vármegyét okolta, s javasolta Tolvay Ferenc leváltását, valamint 10 szökevény felakasztását elrettentő példaként. 47 II. Rákóczi Ferenc Egerben, 1704. április 12-én kelt levelében maga is megparancsolta Nógrád vármegyének, hogy a Tolvay irányítása alól elszökött gyalogosokat egy hét alatt gyűjtsék össze, s a sereget állítsák helyre, valamint nevezzenek ki olyan alkalmas tisztet is, akinek vezénylete alatt a katonaság megmarad, és tovább harcol. 48 Az 1704. április 12-én kelt másik levelében utalt arra, hogy már több parancsában elrendelte, hogy a táborból elszökött, bujkáló katonákat űzzék vissza, de ezt a vármegye mindeddig 37 körülbelül 38 listába venni 39 közönséges 40 szorgalmat 41 szemlére személyesen 42 megszemlélték és előállítatták 43 behozatott 44 szándékos 45 NML XIV. 3. 7. d. I. köt. 128. p. 46 NML IV. l/a. 10. köt. 108. p. 47 NML XIV. 3. 7. d. I. köt. 141. p. 48 NML IV. 1. b. 5.14-15. p.