Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Papp Imre: A királyi hatalom és a parlamentek Franciaországban a 18. században

biztosított számukra a királyi hatalommal szemben. Ez volt az adható-vehető és örökíthető hivatalok bonyolult rendszere. Az államnak a 16. századtól egyre több közfunkcióra volt szüksége, amelynek betöltése méltósággal és tekintéllyel járt, mert a királyi hatalom érvényesítését jelentette. A közfunkciók eladását, hivatalokká alakítását I. Ferenc király tette törvényessé 1522ben, felállítva a hivatalok árusításával, új hivatalok létrehozásával foglalkozó hivatalt. A paulette rendszer bevezetésével - 1604-es ediktum - a hivatal örökíthetővé vált. A paulette az örökíthetőség fejében a kincstárnak fizetett illeték volt. A korabeli királyi dokumentumok kölcsönadóknak, hitelezőknek tekintették a hivatalvásárlókat. Amikor a király eladott egy hivatalt, a vásárló különleges kölcsönt adott az álamnak. Ennek fejében a király három dolgot nyújtott: közfunkciót, rendszeres jövedelmet és privilégiumot. A hivatalból kétféle jövedelem származott: a kincstár a hivatalba fektetett tőke 1-12 %-át utalta ki évente „kamatként," s ezen kívül a kliensek is fizettek illetéket az elintézett ügyek fejében. A hivatal tulajdonos végül mentességet nyert a taille (közrendűek adója) fizetése alól, amely jövedelem megtakarítást hozott. Ráadásul a privilégium növelte a hivatalnok társadalmi megbecsülését.

8 A magántulajdonba került hivataloknak a 17. század elejéig két kedvező következménye volt az állam számára. Egyrészt fontos és rendszeres bevételi forrássá vált, másrészt a hivatalnokokat függetlenítette az arisztokrácia befolyásától, s így erősítette a király hatalmát.

9 Az ilyen típusú hivatalok elterjedésével egy új hivatalnok réteg keletkezett, amely jelentős befolyást gyakorolt az állam működésére. 1515-ben 4.000,1573-ban 20.000,1665-ben 46.000,1771-ben 51.000 hivatal volt.™ Ebből Necker szerint 4.160 - a legkeresettebb hivatalok - nemessé emelte tulajdonosát.

11 A hivatal tulajdonos réteg a 17. század folyamán a királyi hatalommal szemben is próbálta autonómiáját érvényesíteni. XIV. Lajos személyi uralma idején ezt csak óvatosan tehette, de 1715 után nagyobb lehetősége nyílott. Az uralkodó (az állam) csak egy alkalommal avatkozott be eljárásával a hivatal betöltésébe: örökléskor vagy vásárláskor a hivatal új tulajdonosa eskü fejében (a király szolgálatára és hivatása gyakorlására) megbízólevelet kapott, amelyben a király engedélyezte az illetőnek a hivatal elfoglalását, feltételezve hűségét, hozzáértését, a család makulátlan előéletét és katolikus hitét. A megbízólevél leírta feladatait és beiktatásának módját. Az uralkodónak jogában állt visszavenni a hivatalt, de az árát is köteles volt a kincstár visszafizetni. Egyedi esetben előfordulhatott a hivatal visszaváltása, de egy 8

BlENl988. 383. p. 9 MOUSMER1971. 666-668. p 10 MOUSNIER 1970.17-20. p. 11 NECKER 1784.149-151. p.