Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - G. Toronyi Judit: Földbirtok és választójog a dualizmuskori Nógrád vármegyében

5. táblázat: A nagybirtokkal a határban nem rendelkező községek adatai Község Terület (katasztrális hold) Népesség (fő) Választók Választók aránya a népességhez (%) Község Terület (katasztrális hold) Népesség (fő) Összes (fő) Földbirtok jogán (fő) Választók aránya a népességhez (%) Bánk 1128 526 70 65 13 Bokor 930 250 48 46 19 Hugyag 1830 953 36 34 4 Karancskeszi 5519 1106 55 35 5 Sámsonháza 1783 664 56 51 8 Tolmács 2127 795 53 45 7 * A 4. és 5. táblázatokban vastag betűvel szedve különböztettük meg a jó termőföldű községeket a többitől A két táblázatot összehasonlítva azt látjuk, hogy azokban a községekben, ahol nagybirtokot találunk a falu határában a választók létszáma és a népesség aránya kisebb, mint azokban a községekben, ahol a kis- és középbirtokok a jellemzők. A 4. táblázatban felsorolt települések esetében a választók és a népesség százalékos arányának az átlaga 5,8, míg a kis- és középbirtokos községek esetében ez a szám majdnem annak duplája: 9,3. A választóknak a község lakóihoz viszonyított kiugróan magas arányát Bokor községben találtuk. Svoy Miklós Nógrád megye leírásában így jellemzi a települést: „Bokor: hegyek közt fekvő kis és szegény község. Szántóföldje nehéz, agyagos, csupán rozstermős, rétje kissé jobb, szőlője szintén silány. Lakosai nagyobbrészt a bujáki határban szőlőket bírván s azokat művelik ,"

26 Feltételezhető, hogy a bujáki szőlőből származó jövedelem tette lehetővé, hogy a falu terméketlen földje ellenére a község lakosainak majdnem 1 /5-e választó lehetett. A következő táblázatban a községekben választójoggal bíró birtokosoknak a földre és a jövedelemre vonatkozó adatait tüntettük fel a kataszteri iratokban talált források alapján. 26

SHVOY2006. 232. p.