Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - G. Toronyi Judit: Földbirtok és választójog a dualizmuskori Nógrád vármegyében

FÖLDBIRTOK ÉS VÁLASZTÓJOG A DUALIZMUSKORI NÓGRÁD VÁRMEGYÉBEN Az 1874. évi XXXIII. törvénycikk a választói jogosultság egyik lehetséges feltételét a földbirtokból származó jövedelemhez kötötte. Eszerint szabad királyi és rendezett tanácsú városokban választó lehetett az a birtokos, akinek földje 16 frt tiszta jövedelem után volt földadóval megróva, a nagy- és kisközségekben pedig megmaradt az úrbéri értelemben vett x

k telek

1

. A dualizmuskori választói névjegyzéken szereplő földtulajdonosokról a törvény alapján tehát azt tudhatjuk meg, hogy mennyi volt az a legkisebb földbirtok, amellyel rendelkezniük kellett ahhoz, hogy választók lehessenek, ám a tényleges birtoknagyságról és az abból származó jövedelemről nem kapunk információt. A Nógrád vármegyei földbirtok után jogosultsággal rendelkező választók vizsgálatakor azt szeretném feltárni, hogy az egyes településeken különböző tényezők milyen hatással vannak mind a községben lévő földbirtokok nagyságára, mind annak jövedelemére, illetve így közvetve ezek a tényezők milyen befolyást gyakorolnak a község választóinak létszámára. A megye földbirtok jogán választóinak birtokviszonyai vizsgálatához az 1892. évi névjegyzéket

2 választottam ki. Nógrád vármegye lakossága az 1890. évi népszámlálás

3 adatai szerint 215.405 fő volt. A gazdaságok száma 37.740, amelyhez 713.517 kat. hold terület tartozott.

4 „Alakja e megyének általában hegyes és domborús, vannak egyébiránt medencés lapályai, és magasabb fekvésű rónái is. Felette veszedelmesek a folyók melletti lapályok, nevezetesen az Ipoly, Zagyva és Galga folyók mellett, ahol ama nagy kiterjedésű rétek és néha a szántóföldek is igen gyakran elöntetnek és beiszapoltatnak, és a termésekbe koronként tetemes károkat okoznak. Vizek és folyók szabályozásai igen gyéren foganatosíttatnak!"

5 Az 1892. évi választói névjegyzékben 13.087 fő szerepel, tehát 1892-ben Nógrád vármegyében a lakosság 6,1 %-a rendelkezett választói joggal, 1 Corpus Juris 1872-1874. 2 NML IV.404. 4. doboz. 1892. 3 Népszámlálás 1902. 4 Mezőgazdaság 1897. 5

SHVOY2006. 27. p.