Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Tilcsik György: „Vagyonom, amelyről itt rendelkezem, önmagam szerzeménye." Horváth Boldizsár végrendelete
tartalmazta, hogy az évjáradek a tiszta, tehát a terhelések és levonások után maradt vagyona 1/10-ed része után járó kamat összege legyen. A végleges végrendelet III. pontjában Horváth Boldizsár úgy intézkedett, hogy azt a kötelezvényt - feltéve, hogy halála után iratai között az még megtalálható lesz -, amelyben öccse, Horváth József elismeri, hogy bátyjától 1887-ben 500 forintot vett kölcsön, adják vissza neki. E szakasz értelemszerűen nem szerepel Horváth Boldizsár első két végrendeletében, ám mindkettőben - egységesen azok II. pontjában - arra utasította általános örököseit, azaz gyermekeit, hogy azok helyezzenek el annyi és olyan értékpapírokat a Magyar Földhitelintézemél, amelyek kamataiból öccsének gyermeke, Elemér aki, amint az a végrendeletekből kiderül, egy gyermekkori betegség következtében súlyosan értelmi fogyatékos volt - a korábbi testamentum szerint évi 120, a későbbi szerint évi 200 forint évjáradékot kaphat. Ezen értékpapírok Horváth Boldizsár akarata szerint unokaöccse halála után gyermekeit egyenlő arányban illették, pontosabban illették volna meg. Abból a tényből ugyanis, hogy az unokaöccs évjáradékáról a kihirdetett végrendelet már nem tesz említést, arra következtethetünk, hogy Horváth Elemér, nagybátyja második és harmadik végrendeletének keletkezése közötti időszakban elhunyt. A testamentum következő, IV. szakasza a közcélú adományokat sorolja fel, melyek a másik két végrendeletben az eggyel alacsonyabb számú pontban kaptak helyet. Horváth Boldizsár a Magyar Tudományos Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Szombathelyi Emberbaráti Egyletnek 16 2000-2000 koronát, azaz 1000-1000 forintot, a Szombathelyi Polgári Gyámoldának 17 1000 koronát, vagyis 500 forintot, míg az ő nevét viselő és a szülővárosa által kezelt ösztöndíj-alapítványnak 18 3000 koronát, azaz tehát 1500 16 A Szombathelyi Emberbaráti Egylet 1823-ban alakult meg, és az általa 1829 óta működtetett kórház kezdetben a mai belváros egyik épületében volt. Miután ez kicsinek bizonyult, 1891-ben avatták fel a kórház új épületét, amely a város nyugati részén, a szőlőhegyre vezető utca déli oldalán épült fel. SZÉLL 1979.481. p.; SZOMMER 1993. 17 A Szombathelyi Polgári Gyámolda (korábbi nevén: Ispotály) 1682-ben egy Hazatius Ferenc nevű városi polgár végakaratából és hagyatékából jött létre azzal a céllal, hogy az idős és valamilyen okból elszegényedett polgároknak lakást és ellátást biztosítson. A működéséhez szükséges pénzalap - amelynek kezelőjét a város évente esedékes tisztújító közgyűlésén választották meg - adományokból és kölcsönkihelyezésekből származott. HORVÁTH 1993. 393-394. p. 18 Szombathelyen a Horváth Boldizsár nevét viselő ösztöndíj-alapítvány - amely a helybeli születésű, tehetséges és szegény gyermekek iskolai oktatását volt hivatva segíteni - létesítéséről és működtetéséről a város képviselőtestülete 1867. február 23án megtartott ülésén hozott határozatot. Emellett ugyanakkor úgy döntöttek, hogy az alapítvány létrehozásához a városi pénztárból kifizetendő 1000 forint összeggel járulnak hozzá, másrészt felszólították Szombathely polgárait, hogy adományaikkal
