Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Tilcsik György: „Vagyonom, amelyről itt rendelkezem, önmagam szerzeménye." Horváth Boldizsár végrendelete

valójában nem született egyetlen, a teljes életút bemutatására vállalkozó áttekintés sem. E munkákból többé-kevésbé kivehető a városi főjegyző, az ügyvéd, a politikus és a parlamenti képviselő képe, miközben a fiú, a testvér, az apa, a nagyapa, az após és a nagybácsi Horváth Boldizsárnak még az arcéle is csak alig-alig látszik.

2 Utóbbiak megismeréséhez visz valamelyest közelebb az alább teljes terjedelmében közreadandó forrás, amely Horváth Boldizsár 1895. május 12-én, azaz halála előtt valamivel kevesebb, mint három és fél évvel kelt végleges, szám szerint harmadik végrendelete, és amely ma Budapest Főváros Levéltárában található. Mielőtt azonban e végrendelet megszületésének körülményeit, valamint a testamentum legfontosabb elemeit megvizsgálnánk, érdemes röviden és igen vázlatosan áttekinteni az egykori igazságügy-miniszter életének leglényegesebb momentumait. Horváth Boldizsár (1822-1898) Horváth József, a Sopron megyében található Muzsaj (ma: Röjtökmuzsaj) nevű településen 1793. október 15-én született fiatal csizmadiamester az 1810-es évek közepén telepedett le Szombathelyen, majd a városi tanács 1816. március 16-án megtartott ülésén - miután lefizette az ilyenkor szokásos pénzösszeget és letette a polgáresküt - Szombathely város polgára lett. Horváth 1820. január 20-án házasságot kötött az 1784. október 17-én Szombathelyen született Rába Júliával, aki nem sokkal korábban, 1819. szeptember 25-én özvegyült meg, miután nála 53 évvel idősebb férje - akinek ő harmadik felesége volt - elhunyt. Horváth József és Rába Julianna házasságából négy gyermek - 1820. december 6-án Miklós, 1822. január 2-án Boldizsár, 1823. június 20-án Anna Rozália, 1825. március 18-án pedig József - született, akik közül utóbbi három érte meg a felnőttkort, miután bátyjuk, Miklós még nem volt kéthónapos, amikor 1821. február 2-án, tehát még a sorban őt követő testvére, Boldizsár születése előtt meghalt. Horváth József jóllehet tagja volt a szombathelyi csizmadia céhnek, 1830tól kezdve többször is bérbe vette a várostól a városi erdőkön termett gubacs leszedésének jogát. Ennek nyomán egyre többet foglalkozott kereskedéssel, majd miután ügyessége és rátermettsége révén megtalálta számítását, eredeti foglalkozását fokozatosan feladva gubacs-, majd gabonakereskedő lett, miközben megtakarított vagy az üzletmenetből kivonható pénzét 2 BÓDINÉ 1999.; HORVÁTH 1988.; KÖBÖLKUTI 1988.; MEZEY 1989.; MEZEY 2001.; MEZEY 2005.; MEZEY 2007.; SIMON 1999.; TILCSIK 1989.; TILCSIK 1999.; TILCSIK 2002.; TILCSIK 2002B.; TÓTH 1900. 43. p.