Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség
res erőivel (hadsereg, rendőrség, államvédelem) fegyveres harcban álló felkelők elismerték a kormányt, és hajlandóak voltak annak aktív támogatására, vagyis a továbbiakban nem voltak felkelőnek nevezhetők. Ezzel okafogyottá vált a központi hatalom ellen felkelt fegyveresek ellen, a kormány fegyveres erőinek támogatása érdekében segítségül hívott szovjet csapatok további harca, a csapatokat vissza lehetett vonni. Nagy Imre feltehetően ennek felismerése miatt volt hajlandó eltérni attól, amit a karhatalom szervezésével kapcsolatban október 28-án elhatároztak, és egyezett bele abba, hogy - miután fegyvereiket átadták a magyar hadseregnek - egyes fegyveresek tagjai lehessenek az új karhatalomnak. Felismerte, hogy miközben a 28-i platform alapján nem érhető el a felkelők fegyverletétele, 82 a rendszert támogatni hajlandó fegyveresek bevonása eredménnyel biztató, miközben különösebb veszéllyel nem fenyeget. Mindeközben jelentős előrelépések történtek az új karhatalom felállítása terén, megkezdődött a Deák téren (és párhuzamosan a Köztársaság téren) szervezett karhatalomba jelentkezettek felfegyverzése és igazolvánnyal való ellátása. A forradalmi diákbizottság és a SZOT, valamint a budapesti főosztály és a budapesti pártbizottság társadalmi elfogadottságának és ebből következően eredményességének különbségéből következően a jelentkezők és felfegyverzettek aránya éppen ellentétes volt az előző napi tervekkel. Miközben a SZOT hívó szavára munkások alig jelentkeztek (vélhetően azért is, mert közülük a fegyveres feladatokat vállalni hajlandók már a fegyveres felkeléshez csatlakoztak), a diákbizottság egyetemisták százait léptette be a már nemzetőrségnek is nevezett karhatalomba. A bölcsész nemzetőrök a Deák térről jelentős mennyiségű fegyvert kaptak, 83 rendőrökkel közösen megkezdték a járőrözést a Belvárosban és a főváros más területein, tárgyalást folytattak az AVH szétesése miatt megfelelő védelem nélkül maradt épületeinek biztosításáról, este pedig Deák téri rendőrökkel együtt tettek (nem éppen elszánt) kísérletet a Szabad Nép székházának visszafoglalására. 84 Nem értek egyet Rainer megállapításával, miszerint október 29-én Münnich Ferenc (és hozzá hasonlóan Janza Károly) nem törődött az új karhatalom szervezésével. 85 A karhatalom szervezése mindenképpen szóba került Münnich és Nagy Imre reggeli megbeszélésén, majd a belügyminiszter valamikor délután (miután Dudásék elfoglalták a Szabad Nép székházát) magához rendelte a szervezés rendőri felelőseit, Pőcze Tibort, valamint Kopácsi Sándort és Vári Józsefet, akiket beszámoltatott az addig végzett munká82 RAINER 1999. 287-288. p. 83 ÁBTL 3.1.5. O-10847. Pozsár. 84 BECK-GERMUSKA 1997. 88-90. p. 85 RAINER 1999. 287. p.
