Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

ván alezredesnek téves datálását követve - október 26-ára teszi.

60 Ez a nemzetőrség október 29-én rendőrségi segéderőként alakult meg Kopácsi Sándor vezetésével mint Budapesti Nemzetőrség.

61 Horváth hangsúlyozza, hogy a szervezet a közrend védelmére, karhatalmi feladatokkal alakult, és „a szervezést elrendelők szándéka szerint a felkelők ellen is bevethették volna".

62 A harmadikként tárgyalt fegyveres alakulatot általában munkásosztagoknak nevezi. A Mező Imre, valamint Asztalos János és Papp József honvéd ezredesek által október 28-30-án a Köztársaság téren szervezett egységet a kommunista párt fegyveres erejének tekinti, lényegileg azonosnak az október 26-án az MDP Elnöksége által a felkelés leverése érdekében, harci feladatokra felállítani kívánt munkásmilíciával, illetve a november 4-e után megszervezett munkásőrség közvetlen elődjét látja benne.

63 Horváth szerint a munkásosztagok szervezésére azért került sor, mert a rendőrségi nemzetőrségben többségbe kerültek a diákok, így az „a hatalom igényeit nem elégítette ki".

64 Szerinte ettől a három kísérlettől függetlenül jött létre október 30-án a Deák téren „a forradalom fegyveres ereje, a nemzetőrség [...] a felkelő-szabadságharcos csoportok, a rendőrség és a honvédség karhatalmi, védelmi jellegű tevékenységének koordinálására hivatott új központi vezető szerv".

65 Mindezzel szemben megállapítható, hogy október 28-a előtt Budapesten érdemi kísérlet nem történt, a hatalmat (szovjet katonai segítséggel) birtokló pártvezetés erre irányuló politikai szándéka nélkül nem is történhetett új fegyveres karhatalom felállítására semmilyen néven, különös tekintettel arra, hogy érvényben volt a statárium, amely kiterjedt lőszer és fegyver engedély nélküli birtoklására. A Horváth Miklós leírásában szereplő ún. védelmi célú fegyveres alakulatok közül 1956-ban egyedül az üzemőrségek léteztek (gyárakban és bányákban), azok azonban már október 23-a előtt is (legföljebb létszámban nőttek és fegyverzetben erősödtek a forradalom első napjaiban az üzem és/vagy a helyi pártvezetés szándékai szerint), míg az „őrségek" és különösen a „karhatalmi csoportok" teljességgel azonosítatlan és azonosíthatatlan, valójában nem létezett szervezetek. A bölcsész nemzetőrség Horváth szerint is csak október 28-án alakult meg,

66 így annak, valamint az ahhoz hasonlónak mondott, ámde meg nem nevezett egységeknek az összefogására ugyanazon a napon nem kezdeményezhették az ún. rendőr60 HORVÁTH 2003. 262. p. 61 HORVÁTH 2003.265. p. 62 HORVÁTH 2003. 267. p. 63 HORVÁTH 2003. 272. Különösen a 719. lábjegyzet. 64 HORVÁTH 2003.272. p. 65 HORVÁTH 2003. 294. p. 66 HORVÁTH 2003. 269., 270. p.