Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség
re. 16 Javaslatukhoz még aznap megszerezték Tánczos Gábor, majd másnap az akkor a Deák téri főosztályon tartózkodó nagyimrések (Gimes Miklós és Szilágyi József) támogatását, így azt közös javaslatukként terjesztették Nagy Imre elé az ún. angyalföldi küldöttséggel folytatott tárgyalás során. Nagy veszélyesnek tartotta, ezért ellenezte a szovjet csapatok azonnali kivonását, ám a javaslat lényegével egyetértett, ezért titkárnőjével legépeltette Herpaiék kéziratos tervezetét, és megígérte, hogy azt a párt vezető testületei elé viszi, és mindent megtesz annak elfogadtatásáért. 17 Gimesék a tárgyalást követően visszatértek a Deák térre. Este ott értesítette őket telefonon Haraszti Sándor és Jánosi Ferenc, hogy a pártvezetés a politikai megoldásnak biztosít elsőbbséget, mire még éjszaka két tervezetben foglalták össze azokat a javaslataikat, amelyeket véleményük szerint a másnapi kormánynyilatkozatnak tartalmaznia kellene. Gimes vezetésével az új program legfőbb politikai elemeit, Kopácsi, Vári József őrnagy, Herpai Sándor, Józsa Péter és vélhetően Fazekas György pedig az új karhatalom felállítására vonatkozó indítványt. 18 Október 28-án azonban az éjszaka a Deák téren tervezeteken dolgozók közül csak Gimesnek volt lehetősége arra, hogy elképzeléseit ütköztesse Nagy Imrével, a karhatalom felállításáról anélkül született döntés, hogy arról akár a budapesti főosztály vezetőivel, akár Herpaiékkal bárki konzultált volna. Az új karhatalom felállításának sürgősségét mutatja, hogy Münnich Ferenc belügyminiszter még dél, vagyis a KV döntése előtt, azt mintegy megelőlegezve, magához rendelte a budapesti és az országos főosztály vezetőjét, Kopácsi Sándort és Pőcze Tibort, akiket utasított, hogy a rendőrség mellé munkásokból és diákokból állítsanak fel kisegítő karhatalmat úgy, hogy az döntő részben munkásokból álljon. 19 A szervezés megkezdéséért a Katonai Bizottság volt felelős. Nem sokkal dél utánra a HM-be hívták az új karhatalom felállításáról tárgyalni a budapesti főosztály képviselőjét. Kopácsi Kiss István rendőr alezredest küldte el a megbeszélésre, amelyről úgy tudták a Deák téren, hogy azon részt vesz az országos főosztály és a SZOT képviselője is. 20 A megbeszélés pontos idejét azzal lehet meghatározni, hogy azt a tervek szerint Apró Antal vezette volna, aki azonban végül mégsem tudott jelen lenni, mert „rendkívüli MT [minisztertanácsi - Sz. A.] értekezletre kellett mennie", 21 márpedig a kormány tagjai októ16 ÁBTL 3.1.9. V-150001/1. Józsa Péter jkv., 1957. június 26. 17 ÁBTL 3.1.9. V-150001/1. Józsa Péter jkv., 1957. június 26.; RÉVÉSZ 1999. 310-311. p. 18 ÁBTL 3.1.9. V-150007. Kopácsi Sándor jkv., 1957. január 16. 19 ÁBTL 3.1.9. V-150007/1. Kopácsi Sándor jkv., 1957. április 30. 20 ÁBTL 3.1.9. V-150007/4. Kiss István feljegyzése [1957. április 4-e előtt]. 21 ÁBTL 3.1.9. V-150007/4. Kiss István feljegyzése, d. n.
