Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

AZ 1956. OKTÓBER 31-1 SZOVJET DÖNTÉS LEHETSÉGES MAGYAR OKAI - KARHATALOMBÓL NEMZETŐRSÉG Amennyiben nem fogadjuk el, hogy október 31-én Hruscsov és az SZKP KB Elnöksége ugyanazon tényezők figyelembe vételével hozott Magyarországgal kapcsolatban teljesen ellentétes döntést, mint előző nap (ami Hruscsov személyiségének ismeretében nem vethető el, és amit Rainer M. János egyenesen a legvalószínűbbnek tart

1

), akkor azt szükséges megvizsgálni, hogy milyen lényeges (vagy Moszkvában lényegesnek láthatott) változások történtek október 30-án, amelyek az új döntést indukálták. Szakmai konszenzus szerint amennyiben a döntés megváltoztatását új fejlemények indokolták, azok Magyarországon kívüli történésekben keresendőek.

2 A többek által tárgyalt nemzetközi fejleményeket mégis figyelmen kívül hagyva kizárólag arra fókuszálok, ami Magyarországon az október 29-e estét követő 24 órában történt, amiről Moszkvában az SZKP KB Elnökségének október 31 -i ülése előtt értesülhettek, és ami befolyásolhatta a döntést. Az Elnökség 31-i üléséről fennmaradt jegyzetek ebből a szempontból nagyon kevés támpontot adnak, hiszen azokból lényegében hiányzanak a tekintetbe vett új elemek vagy szempontok. Ezt a hiányt informatívnak is tekinthetjük. A szovjet politika változása ugyanis annyira éles és teljes volt (a csapatok kivonása helyett újabb csapatok Magyarországra küldése harci feladatokkal, a Nagy Imre-kormány támogatása helyett ellenkormány alakítása), hogy az érthetetlenné (és elfogadhatatlanná) teszi a vonatkozó feljegyzések lényegében teljes ürességét. Hruscsov nem volt olyan teljhatalmú déspota, mint Sztálin, akinek bármilyen döntését mindenkinek csak üdvözölnie lehetett, de a 31-i ülésről fennmaradt jegyzetekből még egyes elnökségi tagoknak az előző napi döntést ellenző felszólalásaikra való hivatkozásaik is hiányzanak. Véleményem szerint Malin jegyzetei ez alkalommal annyira üresek, hogy az nem lehet véletlen: az ülésen olyan dolgok kerültek terítékre, amelyek rögzítését még ebben a formában sem tartották megengedhetőnek. Magyarországon a kérdéses időben négy olyan esemény történt, amelyek hozzájárulhattak a Kreml október 30-i döntésének felülírásához. Elsőként kell említeni a Kormány Kabinet felállítását, amelyben a kommunista 1 RAINER 1996.140. p. 2 „A jelek szerint [Hruscsov] döntésében nem játszottak döntő szerepet az utolsó napok magyarországi fejleményei". RAINER1996.141. p.