Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)
15. Szentháromság utca 2. 1700 m 2 , helyreállítási költség 150.000 Ft. Egykor budai városház, később I. kerületi elöljáróság. 43 Jelenleg a Vármúzeum céljaira szolgál, építés alatt van, befejezés előtt áll. Kivételes értékű műemlék. 16. Országház utca 28. és Úri utca 49. Alapterület 3500 m 2 , helyreállítási költség 7,1 millió Ft. A múltban klarissza rendi templom és kolostor. Első világháború után Belügyminisztérium. 44 Javaslat : Budapesti Történeti Múzeum e célra át is tervezte és részben már átépítették. Nagy értékű műemlék. Múzeum céljára kiválóan alkalmas. 17. Úri utca 51-53. Alapterület 2000 m 2 , elhelyezhető 180 fő, helyreállítási költség 5,1 millió Ft. A régi Belügyminisztérium hivatali épülete, eredetileg ferences zárda. 45 Tavaslat : a.) több tudományos kutatóintézet központi igazgatás alatt, b.) hadi levéltár és múzeum. Mindkét esetben Országház utca 30-32. épülettel kapcsolatban. A töröktől visszafoglalt város tanácsa 1688-ban kapta a telkeket a Kamarától városháza céljára. A ma látható egységes barokk kiképzést a 18. század folyamán két szakaszban nyerte el az épületegyüttes. 1873-ig szolgált városháza céljára, Budának Pesttel és Óbudával történt közigazgatási egyesítése után itt működött az I. kerületi elöljáróság 1944-ig. A háború után Meczner Lajos tervei szerint állították helyre. A Vármúzeum nyert benne elhelyezést, 1967-től az MTA Nyelvtudományi Intézete, 1991-től a Collegium Budapest működik itt. A 18. század folyamán a klarissza apácák rendje építette ki a mai Úri és Országház utcák közötti tömböt. A rend feloszlatása (1782) után Franz Anton Hillebrandt tervei szerint építették át Országháza, azaz országgyűlés, az Úri utcai szárnyat pedig a Kúria céljára. Rendi országgyűlést három ízben (1790, 1792, 1807) tartottak benne. Az épületegyüttest hamarosan a Helytartótanács vette birtokba. 1848-ban, majd 1867 után Belügyminisztérium. Az ostrom idején súlyos károkat szenvedett. Jelenleg az MTA kutatóintézetei működnek benne. Az Úri utca 53. helyén a 18. században ferences kolostor épült. A rend feloszlatása (1786) után hivatali célt szolgált, majd a budai főhadparancsnokság működött benne. (Itt voltak vizsgálati fogságban Martinovics Ignác és társai.) 1795-től a Helytartótanács székhelye. Az Úri utca 51. alatti épületrész az egykori ferences és klarissza kolostort összekötő telken 1823/1824-ben épült Pollack Mihály tervei szerint. 1848-ban minisztérium, az abszolutizmus idején is a magyarországi közigazgatás központjaként szolgált. 1867-1944 között Belügyminisztérium. Miután döntés született a Budapesti Történeti Múzeum áttelepítéséről a volt királyi palotába, ezt az épületet is a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezésére bocsátották. Jelenleg az MTA kutatóintézetei működnek benne.
