Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

Dokumentum A Vár középületeinek felhasználási javaslata Január 25-én de. 12 órakor tartandó értekezlet

27 egyik pontja a Vár középületeinek felhasználási kérdése. Miután nem valószínű, hogy az értekezlet folyamán részletesen ki tudjuk tárgyalni e kérdéseket, ezért a középületek felhasználására vonatkozólag az alábbi javaslatot tesszük

28

: 1. Szent György tér 1-2. Hasznos alapterület 1950 m

2 helyreállítási költség 13,6 millió forint. Előző időkben a Sándor palota volt, itt volt elhelyezve a miniszterelnökség legfőbb hivatalai, fogadótermei és a miniszterelnök lakása.

29 Javaslat

: a.) a minisztertanács elnökének lakás, fogadótermei és a tanács legfőbb hivatalai b.) szovjet nagykövetség. 2. Színház utca 1-3. Hasznos alapterület 600 m

2

, elhelyezhető létszám kb. 400 személy, helyreállítási költség 4 millió Ft. Múltban Várszínház, előzőleg karmelita templom.

30 Tavaslat

: csarnoképület, ünnepi hangversenyterem, kultúrterem, nagy fogadások céljára alkalmas a. ) minisztertanács részére b. ) szovjet nagykövetség részére. 3. Színház utca 5-7-9. Alapterület 1850 m

2

, elhelyezhető létszám 300 fő, helyreállítási költség 10,2 millió Ft. A múltban a volt vezérkari főnökség épülete.

31 27 Az értekezlet lefolyásáról szóló jegyzőkönyvvel kutatásuk során mindeddig nem találkoztunk. 28 Az egyes épületekről lásd elsősorban HORLER 1955.; FÓNAGY És MÁSOK 2003. 29 A palota Sándor Vince gróf számára épült 1806-ban. Tervezője nagy valószínűséggel Johann Aman, kivitelező építőmestere Pollack Mihály lehetett. 1867-1945 között a miniszterelnök hivatala és lakása. Az ostrom alatt rommá vált épületet az ötvenes években csak külsőleg állították helyre. Teljes rekonstrukciójára 2000-2002-ben került sor Potzner Ferenc tervei szerint, azóta a köztársasági elnök rezidenciája. 30 A karmeliták temploma 1736-ra épült fel. A rend feloszlatása után (1784) Kempelen Farkas tervei szerint alakították át színházzá (1787). 1924-ig tartottak benne előadásokat, ezután raktározásra használták. Felújítása 1977-ben fejeződött be, azóta színházként működik. 2001-től a Nemzeti Táncszínház játszik benne. 31 A karmeliták egykori kolostorában a rend feloszlatása (1784) után lakásokat, földszintjén Kempelen Farkas tervei szerint kaszinót alakítottak ki, majd a Főhadparancsnokság költözött ide 1794-ben. 1945-ig katonai intézmények elhelyezésére szolgált. Helyreállítása után (1976-1977) különféle intézmények, cégek költöztek be.