Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Héjj Csaba: Az „Új Iskola" -1914-1929

AZ „ÚJ ISKOLA" - 1914-1929 Közismert tény, hogy a közoktatás megfelelő színvonalon tartásának követelménye mind a késő-dualizmus, mind a két világháború közötti időszakban az állami közoktatáspolitika homlokterében állott, s a tárca főként az igen hatékony iskolafelügyeleti eszköztár latba vetésével igyekezett érvényesíteni is a minőségi követelményeket. Jóllehet az eötvösi-treforti iskolapolitika súlyponti elemeit az állami és a községi iskolahálózat alkotta, korántsem tekintették azonban mellékes ügynek a különféle fenntartású magániskolák működési feltételeinek, szakmai színvonalának kérdését sem. Számos magánszemélyek által igazgatott, illetve fenntartott iskola működött a jelzett korszakban. Tanulmányomban az egyik, a pedagógiai eszköztár alkalmazása tekintetében élenjáró magániskola szakmai munkájának főbb mozzzanataival, illetve az állami kontroll érvényesítése szempontjából meghatározó megnyilvánulásokkal foglalkozom. A szóban forgó elemi, majd polgári iskola létrehozója, igazgatója egy igen ambiciózus, a korabali korszerű pedagógiai követelményrendszernek minden körülmények között megfelelni igyekvő, s a külföldi tapasztalatokat is hazai földbe átplántálni törekvő pedagógus, Domokos Lászlóné, született Löllbach Emma volt. Nevezett Nagy Lászlónak, a hazai pedagógiatörténet meghatározó alakjának volt a tanítványa. Domokosné 1914 tavaszán az általa nem sokkal később megalapított iskola, az Új Iskola két majdani tanítónőjével Belgium, Anglia és Franciaország nevezetesebb újonnan létesült iskoláit látogatta meg, s mestere munkássága, valamint a külföldi tanulmányúton szerzett tapasztalatok felhasználásával még azon év májusában el is készítette az Új Iskola tervezetét, amelyet a Magyar Gyermektudományi Társaság ülésén mutatott be. Az iskola „elnöki" tisztét maga Nagy László töltötte be. Az Új Iskola osztályonkénti tantervét 1915-ben szintén Nagy László készítette el, s az intézmény 1915-ben a Bíró utcában 25 növendékkel és 4 tanerővel még abban az esztendőben meg is kezdte működését. A gyermeklélektani kutatásokra épített tanterv - némi túlzással - új fejezetet képez a magyar neveléstörténetben. 1917-ben a nyilvános jogú elemi iskola azután polgári iskolával bővült ki. A tanerők száma ekkor már kilenc, s 1918-ben az iskolának otthont adó Bíró utcai villát a fenntartó meg is vásárolja, ám még a szemben levő villát is bérbe kellett vennie. Az állami segítség sem marad el: 1918-ban Imre Sándor államtitkár kezdeményezésére az iskola tudományos