Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Lugosi András: Az urbs-ból való ember (Forrásközlés)

AZ URBS-BÓL VALÓ EMBER Forrásközlés „A történetírás újabb iránya elől, mely kutatásának súlypontját a különböző korok társadalmi életének jelenségeire helyezi, nem zárkózhatnak el az ókori vüággal tudományosan foglalkozók sem. Ezért mind gyakrabban tűnnek fel a könyvpiacon olyan művek, melyek az ókor, különösen a római birodalom népei társadalmi helyzetére kívánnak világot vetni."

1 Ez az idézet egy 107 évvel ezelőtt íródott recenzióból való. Szerzője nem egy az Annales színrelépését megelőlegező nyugat-európai társadalomtörténész, hanem Harrer Ferenc, a közigazgatási jog jeles magyar szakembere, és nem mellékesen a székesfőváros fiatal tisztviselője. Ez az írása ugyan a Huszadik Század második évfolyamában jelent meg, amelyet aztán ebben a folyóiratban (is) számos további jelentős írás követett, ám a magyar szociológiatörténetben mégsem kapott mind a mai napig jelentőségéhez méltó helyet, noha ennek kánonja - bár meglehetősen változó intenzitással - már a hetvenes évek eleje óta formálódik.

2 Jóllehet hazánkban talán ő volt az első társadalomtudós, aki a szociológiát önálló tudományágnak tekintette. „Manapság, mikor mindenfelé szociológiával van telítve a levegő, sőt a szociológia már önálló tudományszakként elismertnek is tekinthető, minden, bármely tudományszakkal foglalkozó egyén elméjében önként felvetődik a kérdés, hogy a társadalom összes tüneményeivel egységesen foglalkozó szociológiának vannak-e már olyan eredményei, melyeket egyes speciális tudományszakok figyelembe vehetnek, vagy venni kénytelenek. E kérdésre kívánok felelni először általában, másodszor a közigazgatási jog szempontjából."

3 Korunkban, amikor a szo1 HARRER 1901.293. p. 2 Az általam ismert egyetlen kivétel NAGY 1977. Igazán sajnálatos, hogy terjedelmi okokból, valamint a szociológus szakma Harrer munkássága iránti érdeklődésének hiányában a szerző ezt az írását nem vette fel 1993-ban megjelent tanulmánykötetébe. Vö. NAGY 1993. 3 HARRER 1902. 354. p. A „társadalom összes tüneményeivel egységesen foglalkozó" szociológia? Amiről Harrer beszél a magyar „protoszociológia" korában, az nem is olyan ártatlan dolog a szociológia mai válsága felől nézve. „A szociológiának a 20. század második felében az volt az egyik legjellegzetesebb vonása, hogy nem kapcsolódott egyetlen, jól meghatározott intézményi szférához sem. Ezen két dolgot értek. Egyrészt a szociológia az általa vizsgált problémákat, gyakorlati fontosságú kérdéseket tekintve nem kötődött jól meghatározott intézményi gyakorlatokhoz - ellentét-