Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Pál-Antal Sándor: Adatok magyarországi városok 1901. évi vízellátásáról

háza a csőhálózattól 75 méteren belül fekszik, azok vízdíjfizetésre kötelezettek. Más városok esetében - Arad, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy - a vezetékes víz használata nem volt kötelező. A fenti példákból kitűnik, hogy a 19-20. század fordulóján a magyarországi városok jelentős része nagy léptekkel haladt a modernizáció útján, amelynek nélkülözhetetlen kelléke volt az egészséges vezetékes ivóvízzel való ellátás, valamint a csapadék- és szennyvizek levezetését biztosító földalatti csatornázás kiépítése. Egyes városok, főként a nyugatiak elől jártak e téren, mások a 19. század utolsó éveiben fogtak hozzá vízműveik és csatornahálózatuk kivitelezéséhez. Egy évtized múltán a nagyobb városok mindenikje eljutott abba a fázisba, amikor kijelenthette, hogy vízgondjaik nagyjából megoldottnak tekinthetők. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy a vezetékes víz bevezetésével az ivóvíz kérdése véglegesen megoldott volna. Hiszen az ezt követő évtizedekben is folyamatosan napirenden volt a víz- és csatornahálózatok rendszeres karbantartási gondja mellett a rohamosan növekvő városi lakosság vízigényének kielégítése és a víz minőségének biztosítása. Levéltári és kézirattári források Maros Megyei Nemzeti Levéltár (MMNL) Marosvásárhely város levéltára. Törvényhatósági bizottsági közgyűlési jegyzőkönyvek Marosvásárhely város levéltára. Műszaki osztály iratai. Dr. Bernády György iratai. Hivatkozott irodalom MELEGA 2007. MELEGA MIKLÓS: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902). In: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv. II. Budapest, 2007.