Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Bácskai Vera: Bérkaszárnyából bérház

Találunk azonban példát az ellenkező tendenciára is, amikor egy koráb­ban városszéli épületet, a környék felértékelődését figyelembe véve, a laká­sok egy részének átalakításával, komfortosításával túlnyomóan munkások lakta bérkaszárnyából alsó középosztályi-kispolgári bérházzá léptettek elő. Ez történt például a Rákóczi út 82.-Huszár utca 2. számú ház esetében. A 19. század közepén a városárkon kívül fekvő területen kertek és szőlők terültek el, a háztelek parcellázásakor egyrészt a Baromvásártér (Vieh­markt) közelsége, másrészt a szomszédos telken működő kovács-, majd la­katosműhely léte is igazolja a telek városszéli, külvárosi fekvését. A telek 1870-ig lényegében beépítetlen volt: 1861-ben tulajdonosa, Ehrenvald Fülöp fészer, 1865-ben egy nyílt szín építésére, 1870-ben pedig egy földszintes há­zikó építésére kért engedélyt (feltehetően a későbbi Huszár utcai szárnyon), majd ugyanezen évben kérvényezi egy háromemeletes bérház építésének engedélyezést, amelyet 1873-ra Hild Károllyal fel is építtet. 2 Ehrenvald Fülöp rövidesen csődbe kerül, a házat és a még üres telkeket 1879-ben árverésen Barber Simon veszi meg, majd 1882-ben eladja Mannó István nagykereskedőnek, aki 135 000 forintért csaknem egy egész mai ház­tömb területének tulajdonosává válik. Az ingatlan ekkorra már felértékelődött: ez évben épült fel a Keleti pá­lyaudvar, ekkora fokozatosan beépül a Rákóczi (akkor Kerepesi) út városár­kon kívüli része, a főútvonalon már az 1860-as évek közepétől lóvasút köz­lekedik. A környék felértékelődésére számíthatott a kereskedelmi tevékeny­ségéből ekkor már visszavonult Mannó István, amikor korábbi Nagykörú­ton belüli ingatlanvásárlásai után 3 e városszéli ingatlanba fektette tőkéjét. A vételi szerződéshez csatolva fennmaradt az előző tulajdonos által ké­szített, a lakások nagyságát, a bérlők nevét és foglalkozását, valamint a bér­összeget feltüntető 1881 évi házbérjövedelem bevallási íve. A telek Huszár utca és Munkás utca sarkán fekvő részén egy földszintes ház állt, bérlője Seemann Ignác pálinkás évi 803 forint bért fizetett, az épület nyilván kocs­maként szolgált. A Rákóczi úton álló háromemeletes házban 43 lakást, 4 boltot (a hozzájuk csatlakozó udvari szoba-konyhás lakásokkal) és egy pin­ceraktárt (ez utóbbit Deutsch és fia terménykereskedő cég bérelte) írtak össze, az évi bérjövedelem 9776 forintra rúgott. A 25 egyszobás (közülük 19 udvari fekvésű), 14 kétszobás (3 udvari) és 4 háromszobás (1 udvari) lakás túlnyomó többségében a bejárat a konyhából nyílt, mindössze 2 lakásba vezetett előszoba, mindkettő egyszobás volt, ezért feltételezhető, hogy inkább a térkialakítás nehézsége és nem a színvonal eme­2 BFL IV.1305.139B/1861, 264/1865, 555/1870,1975/1870, 300/1871, 489/1873. 3 Mannó háztulajdonai a vételkor: Váci utca 13, Király utca 3, Király utca 57, Rákóczi út 29, Budán pedig a Városmajor utca 49.

Next

/
Oldalképek
Tartalom