Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Hausel Sándor: Pénzintézetek Balassagyarmaton 1867 és 1920 között

PÉNZINTÉZETEK BALASSAGYARMATON 1867 ÉS 1920 KÖZÖTT Az 1690-ben földművesekkel újratelepített Balassagyarmat társadalmának több évtizedes fejlődése és földesurainak elhatározása volt a feltétele annak, hogy az 1740-es évek után a kézművesipar, a kereskedelem és a pénzforgalom képviselői megjelenhessenek a város életében. Az állandó megyeszékhely kialakulása előtt a nógrádi hitelügyletek a bányavárosok pénzembereinek kezében voltak. A XVIII. század második felében lezajló „piacforduló" következményeként Nógrád megye fokozatosan eltávolodott a bányavárosoktól, ezzel egy időben Pest és környéke felé orientálódott, a szükséges pénzkölcsönöket pedig itteni pénzforrások, illetve a mezőváros kisszámú, de vagyonos ortodox népessége, a „görögök" biztosították. Mellettük magánemberek és szervezetek voltak jelen mint hitelezők. A XIX. század első harmadában további két jelentős változás következett be: a megyeszékhelynek a mezővárosba helyezésével Balassagyarmat egy évszázadra a megye központjává vált, másrészt a görögök szerepét és helyét a zsidók vették át. A feudalizmus korában egyrészt az uzsora, másrészt a földtulajdon hitelképtelensége nyomta rá a bélyegét a hitelezési lehetőségekre. A reformkor végén létrejött kisszámú takarékpénztárak között egy sem volt nógrádi, s ez a helyzet a szabadságharc leverése után sem változott meg. A nógrádi hitelezők igényeit elsősorban a pesti, vagy a kevés számú, más székhelyű takarékpénztár elégítette ki a kiegyezés időszakáig. Ha a dualista kor megyei pénzintézeteinek létrejöttét vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy azok két időpont körül csoportosulnak. A megye 14 pénzintézetét egyrészt a kiegyezést követő években (1867-1873), másrészt a századforduló körüli évtizedben hozták létre. A Balassagyarmaton 1911-ig megalakult 4 pénzintézet mellett a megyében Losoncon három bank működött az első világháborúig: a Nógrádmegyei Népbank Rt. 1872-ben, a Losonci Takarék- és hitelbank Rt. 1873-ban, a Losonci Ipari és Kereskedelmi Bank 1905-ben jött létre. A megye két régi, nagy hagyományú városán kívül Salgótarjánban a Salgótarjáni Takarékpénztár 1869-ben, a Salgótarjáni Népbank Rt. 1908-ban, Szécsényben a Szécsényi Takarékpénztár 1872-ben, a Szécsényi Népbank Rt. 1906-ban, Szirákon a Sziráki Takarékpénztár 1897ben, Rétságon a Rétsági Takarékpénztár 1905-ben, Gácson pedig a Gácsi Járási Takarékpénztár 1908-ban kezdte meg működését.