Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Kövér György: Keresztény bérlők Tiszaeszláron a jobbágyfelszabadítás után

dulón torpant meg. Hogy a logikával valami nem stimmelt, azt eddig is sejthettük, de hogy maga a vízió mennyiben ellenkezik a tényekkel, azt csak konkrét vizsgálatok alapján ítélhetjük meg. Az 1945 előtti magyar agrártörténeti irodalom, amely egyébként a haszonbérek emelkedését elsősorban a földárak növekedésével magyarázta, osztozott abban a vélekedésben, hogy általában is meglehetősen negatívan ítélte meg a jobbágyfelszabadítás után gyors ütemben elterjedt bérleti rendszert. Ez egyértelműen a zsidók haszonbérletéről kialapított egykori kép alapján örökítődött tovább.

9 Az 1945 utáni kutatások fontos eredménye volt, hogy megállapíthatta a jobbágyfelszabadítás utáni időszakra, hogy „milyen különböző rétegekhez tartoztak az uradalom nagybérlői a vizsgált időszakban, mennyire nem általánosítható a korábbi irodalomnak az a megállapítása, hogy ebben az időszakban a bérlők általában az >üzletemberek, kereskedők, főként zsidók< köréből kerültek ki.

10 Ebben a megközelítésben a bérleti díjak tartós emelkedése elsősorban a bérlők túlkínálatával függött össze. Mint ahogy a századforduló megtorpanásában is kulcsszerepet kap a vállalkozó kedv lelohadása.

11 Az újabb szakirodalom azóta hozott már néhány pozitív példát is a bérleti gazdálkodás szerepgazdagságára.

12 Az eszlári Kállay-bérlők A Jósa András kezdeményezésére 1868. december l-jén alakult Szabolcsvármegyei régészeti egylet Eszlárról két alapítót vallhatott magáénak: Graffl József bashalomi nagybérlőt és Szilvási János tiszeszlári földbirtokost (a neveket itt így írták).

13 Valójában mindketten lassan két évtizede voltak az itteni Kállay birtokok bérlői, s láthatóan érdemleges szerepet játszottak a megye civil társadalmában is. Graefl József (1813-1889) és testvére Károly (1814-1896) az 1850-es évek elején Kállay Gusztáv birtokának bérlőjeként már Tiszaeszláron lakott.

14 Ennek anyakönyvi tanúsága, hogy Károlynak ebben az évtizedben született gyermekei Bashalmon látták meg a napvilágot.

15 Az 1850-es évek végétől 9 BERNÁT 1938. 26-27. p.; NAGY 1944. 60-62. p. 10 SZABAD 1957. 412. p. A belső idézet Bernát Gyula fenti munkájára utal. 11 FÜR 1969. 284-286. p. 12 VINCZE 1982-1983.1.1982.1-2.149-183. p.; II. 1983.1-2. 239-290. p. 13 http://jam.nyirbonc.hu/

jam/gyujtem.htm 14 A családra és tagjaira lásd Á. VARGA 1995. 31-39. p.; Á. VARGA 2002. 437-449. p.; A Kállay birtokokra lásd KÖVÉR 2006.143-155. p. 15 MOL X A 900 TE, r. kat. anyakönyvek.