Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Géra Eleonóra: Egy grófi család mindennapjai - a gyulai Almásyak
rabban idézett oly jellemes Almásy (I.) Pál és fia kevésbé dicső ügyét is, akik a Helytartótanácsig mentek, mivel sérelmezték, hogy a gyöngyösi házuk szomszédságában épült egyemeletes iskolaépület zavarja a kilátásukat. El is érték végül, hogy az iskola egyetlen ablaka sem nézhetett az Almásy-házra. 24 Dénes gróf minden igyekezete ellenére hamar világossá válik a figyelmes olvasó számára, hogy az Almásy-ősök jótékonykodása sem múlta felül a hasonló vagyoni helyzetű földesurakét, hiszen az csaknem kizárólag a birtokaikon élő rászorulókra korlátozódott. Az első családtagok, akik jótékonykodásukkal tűntek ki környezetükből, a más szempontból is példaképnek tekintett Kálmán gróf és felesége volt. Elsősorban óvodák és elemi iskolák létesítése és támogatása volt szívügyük, amelyek érdekében tett alapítványaik összértéke a százezer forintot is meghaladta. Az Almásy Kálmánné tulajdonában lévő Kisökörjárás pusztát felparcelláztatták, s háromszáz telket alacsony áron szegény családoknak adtak el. A sarkadi tagosítási ügyek intézésekor 28 hektár földet adományoztak a felsőbb népiskola javára, a maradványföldekért járó összeg felét pedig az árvák részére ajánlották fel. Almásy Dénes és felesége viszont már nem csak a közvetlen környezetükben élő szegényeket támogatta, hanem az ország bármely pontján élő árva vagy szegény gyermek érdekében adakozott. A gyámolításra szoruló gyermekek között még vallási alapon sem tettek különbséget, hiszen több, köztudottan protestáns kötődésű egylet tagjai között is megtaláljuk őket. így például a züllés veszélyének kitett gyermekek gondozására szerveződött Nagypénteki Református Társaságba is felvételt nyertek. 25 Fia elmondása szerint, az országos közélettől távol élő Kálmán grófot nagy meglepetésként érte, hogy jótékonysági munkájáért az uralkodó 1885ben valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki. 1891-ben Ferenc József pedig apának és fiának adományozott hasonló indoklással császári és királyi kamarási címet; majd 1911-ben Dénes grófot végül valóságos belső titkos tanácsosi címmel tüntette ki. 26 Nevezett az első világháború utáni nehéz években sem hagyott fel a közjó érdekében végzett munkával, s azzal mutatott példát földbirtokos társainak, hogy elsőként ajánlott fel a Vitézi Rend megalakulása idején ötszáz holdnyi földterületet vitézi telkek céljára. 27 24 HML V-101/b 36. XLIV. 6/1799. 25 GÉRA 2006.1053. p. 26 MTL 1932.11. p. 27 MTL 1932.1930.11. p.
