Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Nagy Sándor: Válások mérlegen - a házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a XIX. század második felében

hogy a házassági jog szekularizációjának kitolódása miatt a „törvényes válás" fogalma - finoman szólva - nem nélkülözte az ellentmondásokat. A tulajdonképpeni vizsgálat során, amely a forrásadottságok következtében jellemzően a XIX. század utolsó harmadára összpontosult, megállapítottuk, hogy a „látható", kutatásaink révén feltárt budapesti válások száma az említett közléshez képest jóval magasabb: a kezdeti évi 20-30 esetről az 1890-es évekre 110-130 esetre nőtt. A növekedés a budapesti lakosság gyarapodásához viszonyítva is számottevőnek tartható. Mindazonáltal a főváros kétségtelenül élénk válási mozgalma - az ítélőtáblai ügyforgalmi kimutatás alapján - csak a század végétől válik kiugróvá. A felhozott erdélyi unitárius példa nyomán pedig úgy találtuk, hogy a XIX. század második felére vonatkozóan elsietett volna pusztán a válások viszonylag magas száma alapján - megelőlegezve a későbbi fejleményeket - valamiféle nagyvárosi fölényre következtetni. És bár nem mentünk a vizsgált korszakban a házassági pereket érintően bekövetkező törvényi-jogi változások részleteibe, mindvégig éreztetni próbáltuk azokl jelentőségét a válások alakulása kapcsán. így az, ami gyakran „növekedésnek" látszik, egyszerűen a jogi szabályozás következménye: a pest-budai válások XIX. század első felében tapasztalható jelentéktelensége mögött a helyi protestáns közösség súlytalansága állt; a válások számát csak látszólag szaporította a zsidó válások feletti állami ellenőrzés kiterjesztése, megszilárdítása a század derekán; a XIX. század második felében kimutatott válási gyakoriság jórészt az 1868: XLVIII. tc. hatásának tudható be, amely áttérés révén lehetővé tette katolikus felek házasságainak felbontását is; végül a század végén meginduló erőteljes növekedésben nem csekély szerepet játszott a Házassági Törvény, amely azzal, hogy a katolikusok számára is biztosította a válás lehetőségét, ugyancsak a házassági konfliktusok jogi útra terelését ösztönözte. Hivatkozott irodalom CJH MRT NAGY 2007. NYÁRÁDY 2003. SZÉL TIVADAR. Corpus Juris Hungarici CD (Szerk.: Pomogyi László) KJK-Kerszöv. Budapest, 2000. Magyarországi Rendeletek Tára 1897. NAGY SÁNDOR: „Elváltak" és „válások" - családi állapot és jogintézmény a XIX. század második felében. Budapest (Pest-Buda) példája. Korall. 2007. NYÁRÁDY R. KÁROLY: Erdély népesedéstörténete. Budapest, 2003. SZÉL TIVADAR: A budapesti házasságok. Bp., h.d.n.