Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Nagy Sándor: Válások mérlegen - a házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a XIX. század második felében

7. ábra /. uuru i Budapesti Kir. ítélőtábla válóperes ügyforgalmának megoszlása (1891-1900) • Budapest Forrás: BFL VII. 1. d. mutatókönyvek, 1891-1900. A válóperes ítéleteket 1907-ig hivatalból másod-, illetve harmadfokra fellebbezték, így a Budapesti Királyi ítélőtábla ügyforgalma tükrözi a területén élők válóperes aktivitását. Az 1891-től fennmaradt mutatók megadják a pertípust és a felterjesztő bíróság nevét. Természetesen: ezúttal is csak a tendenciák tapinthatók ki, hiszen egy adott bontóper többször is megfordulhatott az ítélőtáblán, s ez eltérő években több mutatókönyvi bejegyzést jelent (sőt, előfordul, hogy egy személyt többször is mutatóztak). Az arányok a vizsgált évtizedben, egészen a század végéig nem változtak jelentősen, 1897 után azonban szembeötlő a másodfokra fellebbezett budapesti perek számának és arányának gyors ütemű növekedése. Míg az 1890-es évek elején az ítélőtáblán megfordult Válóperek mintegy harmada, addig a század utolsó éveiben már - az ügyforgalom megduplázódása mellett is - közel fele érkezett a főváros törvényszékéről. Mindez töretlen, tendenciózus változásként hat. A vidéki törvényszékek fellebbezett pereinek számában ellenben, általában véve, nem sok elmozdulás tapasztalható: legfeljebb a pestvidéki, székesfehérvári, kalocsai és egri törvényszék illetőségi körébe tartozók válási hajlandóságának növekedése mondható egyértelműnek. Jóllehet a meglehetősen durva, nagy igazságszolgáltatási egységek szerinti megoszlások finomabb elemzést nem tesznek lehetővé, néhány következtetést azért megkockáztatunk. A legfontosabb talán, hogy a Házassági Törvény e kimutatás szerint is cezúrát képez: az ügyforgalom viszonylagos