Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Nagy Sándor: Válások mérlegen - a házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a XIX. század második felében

felében - különösen a vegyesházassági válóperekről intézkedő 1868: XLVIII. tc. nyomán - a kollidáló állami és felekezeti jogok miatt, gyakran nélkülözte az egyértelműséget. A sok évszázados - kánonjogot érvényre juttató - joggyakorlat alapján, a katolikus felek között, avagy egyáltalán bármely katolikus házastárs által kötött házassági kötelék 1869-ig felbonthatatlannak számított. Az 1868: XLVIII. tc. azonban kimondta, hogy: „Mindenik félre nézve egyedül saját illetékes biróságának az illető fél saját hiteivei alapján hozott jogerejü Ítélete kötelező."

9 Vagyis az állami jog szerint immár bármely vegyesházasság, akár féloldalúan is felbontatható lett! A lefektetett elv ráadásul az áttértekre is vonatkozott, azaz nem csupán az esküvő idején különböző vallású párok házassági kötelékeit, hanem a valamely (vagy mindkét) fél áttérése nyomán vegyessé vált házasságokat is fel lehetett bontani! Vajon hogyan vehette számba a kortárs statisztikus azokat a válásokat, amikor az egyik félre nézve a törvényszék felbontotta a házassági köteléket, miközben a másik (katolikus) házastársra nézve az illetékes bíróság legfeljebb ágy-asztaltóli elválasztást mondhatott ki? A szóban forgó törvény betű szerint - a pontatlan köznyelvi használathoz hasonlóan - egyébként is csupán válóperekről intézkedett, nem különböztetve meg a házassági kötelék felbontását (divortium), illetve az ágytólasztaltól való elválasztást (separatio ad thoro et mensaé)

10 tárgyazó pereket. Mindez a felekezeti egyenlőség és viszonosság elvét komolyan vevő protestáns egyházakat eleinte arra indította, hogy az ágytól-asztaltól elválasztott, eredetileg katolikus személyeket ténylegesen végleg elváltaknak tekintve összeadjanak híveikkel.

11 Az erdélyi protestáns egyházi bíróságok tulajdonképpen ezt az elvet juttatták érvényre, amikor az ágytól-asztaltól már szentszékileg elválasztott, protestáns vallásra tért peres feleket könnyített - gyakran mindössze néhány napot igénylő - eljárás keretében szabadították meg házassági kötelékükből. Hasonló bizonytalanság léphetett fel a zsidó válások esetében. A zsidó házasságok feletti állami ellenőrzés Magyarországon az osztrák polgári törvénykönyv bevezetésével vette kezdetét, amelynek hatályon kívül helyezését követően egy 1863-as udvari kancelláriai rendelet rögzítette a követendő válóperes eljárást. Ennek keretében a törvényszékek, az ügy megvizsgálása után, megengedték a rituális válólevél (get) férj általi átadását, nő általi átvételét, amely lényegében az évezredek óta szokásos aktus keretében történt. 9

1868: XLVIII. törvénycikk a vegyes házassági válóperekről. CHJ. 10 Megjegyzendő, hogy a latin műszavak sem jelentenek biztos támpontot, hiszen a divortium kifejezést alkalmazták ágytól-asztaltól való elválasztásra is! 11 Sztehlo Kornél tudósít az evangélikus egyház zsinatának 1872. október 4-i üléséről, amely ilyen értelmű határozatot hozott. SZTEHLO 1872. 379-381.