Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Nagy Sándor: Válások mérlegen - a házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a XIX. század második felében

VÁLÁSOK MÉRLEGEN - A HÁZASSÁG FELBONTÁSA BUDAPESTEN (PEST-BUDÁN) A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Jelen tanulmány a budapesti válásokat illetően egyetlen, igazán egyszerűnek tűnő kérdésre próbál választ adni: hányan bontatták fel házasságukat a vizsgált időszakban, és ez hogyan értékelhető, azaz soknak vagy kevésnek tekinthető-e a korabeli viszonyok között? A válásokkal foglalkozó történeti munkák rendszerint - a meghatározott vizsgálati terep, egy-egy város, régió, vagy ország kapcsán - kitérnek a számszerűség kérdésére, jóllehet nem ugyanolyan mértékben tulajdonítanak jelentőséget annak. A válóperes aktivitás, a válások gyakoriságának mérése mindenekelőtt kétfajta összevetés szolgálatában áll: az egyiket nevezhetjük térbelinek, a másikat időbelinek. A térbeli a vizsgált kiterjedés (város, régió, ország) korabeli viszonyítását célozza más kiterjedésekhez. Az időbeli összehasonlítás pedig a válások kronologikus alakulására helyezi a hangsúlyt. Ez utóbbi változat általában, kimondva-kimondatlanul, a válások „modern mintájának

// előzményeit keresi a (prestatisztikus) múltban, vagyis azt vizsgálja, mikor állt a jelenség arra a növekedési pályára, amely tulajdonképpen - kisebb megszakításokkal, átmeneti visszaesésekkel - napjainkig tart. Az elöljáróban felvetett kérdés már elárulhatja, hogy magunk az előbbi összehasonlításra helyezzük a hangsúlyt. Bár csábító, hogy éppen az egyetlen honi metropolisz, Budapest kapcsán keressük a modernitás egyik tüneteként értelmezett jelenség gyökereit, mi mégis inkább arra fogunk törekedni, hogy az ismerőst elidegenítsük: ekként vizsgálódásunk többnyire a XIX. század második felére szorítkozik (jóllehet, amennyire lehetséges, „előre", illetve „hátrafelé" is tekintünk majd). A választott megközelítés, noha számos praktikus nehézségbe ütközik, úgy véljük, erre sokkal inkább alkalmas, amennyiben - előlegezzük meg - egyetlen, visszavetített „modern minta" helyett mintázatok sokféleségét tárja fel, legalábbis engedi sejtetni. A válások korabeli felmérése A történészek e kérdésben általában akkor jutnak szóhoz, amikor még nem állnak rendelkezésre megfelelő népmozgalmi statisztikák. Nos, Budapest esetében nem ez helyzet, hiszen 1876-tól ismert válási adatsor (ld. 1. ábra). Ezt azonban több ok miatt is mélységes bizalmatlansággal kell kezelnünk.