Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Kenyeres Isván: A Pelényiek. Egy nógrádi jogtudó-hivatalnok család a 15-16. században

történő távozásáig maradhatott posztján. 49 Ismert viszont Pál elhalálozásá­nak ante quem-je: az 1502. november 6. előtt történhetett, mert egy ekkor, Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró által Nógrád megye hatóságának kiállított oklevélben Pelényi Pál özvegyét, Zsófiát említik, valamint fiát, Ba­lázst. 50 Úgy tűnik, hogy az előbbi négy fia közül Balázs és Antal élhette meg a felnőttkort, de nem kizárt, hogy az utóbbi kettővel egy későbbi oklevélben együtt említett Benedek is az ő fia volt. 51 Közülük egyedül az elsőszülött fiú, Pelényi Balázs fordul elő ügyvédként, igaz, mindösszesen egyszer szerepel a forrásokban ilyen értelemben. 52 Viszont Balázs volt az, akinek - miután az atyai örökség részeként általuk zálogban bírt Endrefalva felét, nyilván pénz­zavartól vezérelve kénytelen egy közeli rokonuknak átengedni 53 - a birtok­szerzés is sikerül, hiszen 1520-ban Geregyei Liptai Mihálytól 50 aranyforin­tért zálogba veszi a Nógrád megyei Kisfaludon lévő részbirtokot. 54 A Mohács előtti évekből még egy Pelényi nevű ügyvéd ismert, mégpedig Mihály, akiről az 1501 és 1524 közötti időszakból rendelkezünk informáci­ókkal. Mihály közeli rokona volt Pálnak, 55 így talán nem a véletlen műve, hogy 1501-ben a korábban Pál által képviselt Justhok érdekei védelmében tűnik fel, mégpedig a már említett Justh András fiának, Andrásnak az ügy­védjeként. 56 Úgy tűnik, hogy Pelényi Pál az altárnokmesterség elnyerése után részben felhagyott az ügyvédkedéssel, lehetőséget teremtve ezzel ro­konának, Mihálynak, hogy átvegye ügyfeleit. Valószínűleg a karrierjét is 49 Lossonczi László 1498. április 24. előtt hunyt el. ENGEL GENEALÓGIA. 1499-ben már nem Pelényi az altárnokmester: 1499. március 22-én már Sülyi Etele Miklós ad ki altárnokmesterként oklevelet. DF 216218. DF 229151. DF 270821. 50 DL 46607. Nyilván nem sokkal korábban halálozhatott el Pelényi Pál, mivel régi ügyfele, Recheni András 1503. január 25-én, a nyitrai káptalan előtt felvett ügy­védvalló oklevelében őt is megjelölte ügyvédjéül, nyilván nem tudva időközben elhalálozásáról. DL 75718. 51 DL 47297. Kiadása: IvÁNYl 1928. No. CCCCI. 492. p. A kiadásban hibásan az szere­pel, hogy a nevezettek az alább tárgyalandó, az oklevelet kiadó Pelényi Mihály fiai lettek volna, a szövegkiadásban található „a filiis meis" helyett ugyanis az eredetiben „a fratribus meis" szerepel. 52 KUBINYI 1984/1.194. p. KUBINYI1984/2 5. p. 53 DL 47297. (Ld. 51. jegyz.) Az oklevél szerint a Pelényi-fiak korábban Endrefalva felét 245 Ft-ért bírták zálogban a Lossoncziaktól. Ezt a birtokrészt váltotta meg tő­lük Pelényi Mihály ekkor, uruk, Lossonczi Zsigmond beleegyezésével. 54 DL 66034 (Balassa 528. sz.). 55 DL 47297. (Ld. 51. jegyz.) Pelényi Mihály talán Pelényi Albert fia lehetett, minden­esetre Pelényi Pál fiait rokonainak („fratribus meis") nevezte a már idézett okle­vélben. Kubinyi vélekedésével szemben Mihály nem lehetett Pál fia. KUBINYI 1984/2. 5. p. 56 DL 63478 (Justh 591. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom