Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

csátották. Dr. Ekhardt Ferenc járásbíró ellen fegyelmi eljárás folyt, s a testvé­re ellen folytatott büntetőeljárás miatt kiválni kényszerült az apparátusból, őt ezért csak polgári ügyszakban foglalkoztatták. Dr. Érsek Lajos letenyei ál­lami közjegyzőt, mivel az a letenyei járási forradalmi bizottság elnöke volt, az Igazságügy-minisztérium állásából elbocsátotta. Az elnök arról is beszá­molt, hogy a bíróság dolgozói közül többen részt vettek az „ellenforrada­lom" által szervezett decemberi nőtüntetésen is. Ezeket a személyeket rész­ben elbocsátották, többekkel szemben súlyos fegyelmi büntetést hoztak. A létszámhiánnyal küzdő zalai bíróságon ekkor már régóta betöltetlen volt az egyik elnökhelyettesi állás. Ugyanis az egyik tanácsvezető bírót 1957 tavaszán a Pest Megyei Bíróságra rendelték, majd véglegesen áthelyezték. Az egyik megyei büntetőtanács vezetőjét, Szokoly Istvánt pedig 1957 közepén a Legfelsőbb Bíróságra rendelték munkavégzésre. Annak ellenére, hogy a me­gyei bíróság létszáma tíz főben volt megállapítva, csak hét állást töltöttek be. A járásbíróságokon sem volt jobb a helyzet. Például a Zalaegerszegi Já­rásbíróság hiányos létszámát 1957. második felében csak két kezdő bíróval tudták betölteni, s az év végén már dr. Lendvay Csabát - a vele szemben felmerült kifogások miatt - el is küldték az apparátusból. A járásbíróságokon felhalmozódott hátralékok felszámolása miatt két megyei bíró is ideiglenesen a járásbíróságok valamelyikére volt kirendelve. így ténylege­sen a megyei bíróságnál - a megyei elnököt is beleértve - öt bíró működött. A Zala Megyei Bíróságon két elsőfokú és egy fellebbezési büntetőtanács működött. A büntetőtanácsok egyikét dr. Farkas József tanácselnök vezette, a másikat dr. Piros Sándor elnök. Ők ítélkeztek s fejezték be az „ellenforra­dalmi bűncselekményekben" folytatott ügyeket. A büntető fellebbviteli tanács vezetését is a megyei elnök látta el, őt állandó előadóként dr. Demény András bíró segítette. A fellebbezési tanácsok harma­dik bírájának személye állandóan változott, gyakran polgári ügyszakos volt a harmadik szavazó bíró. A Zala Megyei Bíróság büntető kollégiumát a Legfel­sőbb Bírósághoz 1957 júliusában történt kirendeléséig dr. Szokoly István vezet­te, őt dr. Farkas József büntetőtanács-elnök követte. Csak 1957 decemberében tudták a létszámot növelni, amikor is nyugdíjból visszahívták dr. Bozóky Ká­rolyt, aki az ügyek megnövekedett száma miatt megyei első fokot tárgyalt. Dr. Farkas József több mint három hónapig (1957. március-június) tárgyalta példá­ul a megyei olajüzemek szervezkedési ügyét, hat hétig pedig a nagykanizsai forradalmi tanács ügyét. Csak ezt követően dolgozott a fellebbezési tanácsban. Ennélfogva a Zala Megyei Bíróságon a másodfokú tanácsokat állandósí­tani nem lehetett. Később, 1958 júliusában a megyei bíróság üres bírói állá­sára a Nagykanizsai Járásbíróságtól áthelyezték dr. Török Ferencet, ugyanis dr. Szokoly István továbbra is a Legfelsőbb Bíróságra volt kirendelve. Dr. Csorba Antal és dr. Szenté Géza 1958. júliusi kinevezésével a Zalaegerszegi Járásbíróság létszáma is teljessé vált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom