Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Baráth Madgolna: Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően

gatta, és végrehajtásukra azonnal megtették az előkészítő lépéseket. 18 Novem­ber 30-án a szovjet politikusok már arról számolhattak be az SZKP Központi Bizottságának, hogy a személyek kiválasztása is megtörtént (köztük volt Du­dás József és Szabó János is), és már a nyomozati anyag összeállítása folyik. 19 A november közepén Budapestre érkezett pártképviselők a Kádárral való együttműködés tapasztalatairól beszámolva november 22-én azt írták az SZKP KB-nak, hogy Kádár „tetteiből és viselkedéséből látható, az utóbbi időben kezdi jobban megérteni, hogy keményebb vonalat kell folytatnia a reakció elleni harc­ban, jóval határozottabb az eUenforradalmárok letartóztatásával kapcsolatban, bár a környezetében lévő ingadozók nyomása alatt egészen a legutóbbi ideig maga is ingadozott e kérdésben". 20 Hasonló módon foglaltak állást néhány nap­pal később, november 26-ai jelentésükben is: „Jelenleg már határozottan látható, hogy Kádár elvtárs annak szellemében, ahogy tárgyalásaink során megálla­podtunk, jó munkát végzett az intézőbizottságban a vezetés szilárdságának szükségességét, a politikai élet legfontosabb kérdései elvi megoldását illetően." 21 A szovjet kormány 1956. október 31-ei, a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és további erősítésé­nek alapelveiről szóló nyilatkozata, és a nyilatkozatban foglalt elvek gyakorlati megvalósulása közötti ellentmondást, valamint Kádár politikai mozgásterének korlátait jól érzékelteti a Népszabadság Pravdával polemizáló, jugoszlávbarát­nak titulált cikktervezetének ügye, és a lap főszerkesztőjének, Fehér Lajosnak ezzel kapcsolatos megrendszabályozására irányuló szovjet követelés. Az SZKP KB képviseletében Budapesten tartózkodó központi bizottsági tagok az eset kapcsán beszélgetést kezdeményeztek a párt ideiglenes intézőbizottságának el­nökével arról a „halaszthatatlan szükségszerűségről, hogy határozottan rendet kell tenni a sajtó területén és rádió vonalán, meg kell akadályozni Fehér Lajos provokációs tevékenységét". 22 Malenkov és a másik két központi bizottsági tag a magyar pártvezetés egységének és szilárdságának biztosítása szempontjából rendkívül károsnak ítélte az „ingadozóknak" a vezetésre gyakorolt hatását, Fe­hér Lajos viselkedését, a sajtó területén végzett tevékenységét pedig egyenesen árulásként értékelték. A szovjet intervenció eredménye Fehér Lajos főszerkesz­tői posztról történt leváltása és a szovjet vezetés által jól ismert, régi Komintern­funkcionárius, Friss István kinevezése lett. Az SZKP Központi Bizottságának küldött jelentésekből az is nyomon követhető, hogy az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága december eleji ülésének előkészítése során a szovjet pártdelegátusok aktív közreműködé­18 Lásd Malenkov, Szuszlov és Arisztov 1956. november 26-ai jelentését az SZKP Köz­ponti Bizottságának. Hiányzó lapok... i. m. 181. p. 19 Uo. 182-183. p. 20 Uo. 170. p. 21 Uo. 179. p. 22 Uo. 175. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom