Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Varga Zsuzsanna: „Kényszeríteni kell a parasztot..." (Hatalom és agrártársadalom az 1950-es években)

vé vált. A sok százezernyi parasztgazdaság helyén szervezendő nagyüzemektől egyszerűbbnek tűnt az élelmiszerkészletek megszerzése is. 1949 tavaszán az MDP Politikai Bizottsága a mezőgazdaság ötéves tervének alapvető feladatait így határozta meg: „A Párt sztratégiai feladata az egyéni kisparaszti gazdálkodásról a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés elősegítése és a fordulat végrehajtása, amelynek eredményeként az ötéves terv végén a mezőgazdaságban a társadalmi szektor túlsúlyban lesz az egyéni kisparaszti gazdaságokkal szemben. Mezőgazdaságunk 5 éves tervét ennek a sztratégiai feladatnak a végrehajtására kell beállítani."

4 A magyar mezőgazdaság és a parasztság sorsát tehát két politikai törekvés formálta a következő években. Egyrészt az erőltetett ütemű kollektivizálás, ami együtt járt a paraszti magántulajdon korlátozásával, majd felszámolásával. Másrészt pedig a harmadik világháborúra való felkészülés jegyében az erőltetett ütemű nehéziparosítás, amelyhez jelentős részben a mezőgazdaságból való jövedelem-elvonással teremtették meg a szükséges erőforrásokat. Az ebből következő agrárpolitika lényegét híven tükrözi a jelen tanulmány címéül választott híres-hírhedt mondat: „Kényszeríteni kell a parasztot, hogy többet áldozzon a szocializmus építéséért" - mondta Rákosi Mátyás 1950-ben. A mezőgazdaságból való jövedelem-elvonás egyrészt a begyűjtési, másrészt az adórendszeren keresztül valósult meg. Az előbbi egy olyan hadigazdálkodási intézkedés volt, amelyet még a második világháború alatt vezettek be, s aztán változó indoklással, de a háború után sem szüntettek meg. Sőt, az 1948-as agrárpolitikai fordulatot követően a kiépülő tervgazdaság alapelemévé tették.

5 A hatalom optikájából nézve mindez érthető, hiszen a beadási rendszer nem csupán készletgyűjtésre, hanem igen nagyarányú jövedelem-elvonásra és -átcsoportosításra is szolgált. Azáltal, hogy a begyűjtési árakat olyan alacsony szinten határozták meg, amely sokszor még a termelési költségeket sem fedezte, az állam jelentős jövedelmet tudott elvonni a mezőgazdaságból, majd azt saját belátása szerint más nemzetgazdasági ágakba - döntően a nehéziparba - csoportosította át. A paraszti jövedelmek megcsapolásában tehát a begyűjtési rendszer a torz árrendszer segítségével igen nagy szerepet játszott, de azért nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy működött a klasszikus jövedelem-elvonás: az adórendszer is. A parasztság adóterheinek meredek emelkedését jól mutatja, hogy az egy katasztrális hold mezőgazdasági területre jutó adó 4 Magyar Országos Levéltár (MOL) M-KS 276. f. 53. cs. 22. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1949. március 3-ai üléséről. 3. napirendi pont: Javaslat a mezőgazdaság ötéves tervének alapvető szempontjaira. Előadó: Hegedűs András. 5 A beszolgáltatási rendszer 1945 utáni történetéről bővebben lásd ERDMANN Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon, 1945-1956. Békéscsaba, 1993.