Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Tóth Ágnes: A németek internálása a Dunántúlon, 1945-1946

A jogbizonytalanságot tovább erősítették a végrehajtásban részfeladatokat ellátó egyes állami szervek - rendőrség, helyi közigazgatási apparátus, Népgondozó Hivatal - között állandósult hatásköri viták, elégtelen és szakszerűtlen együttműködésük, továbbá a végrehajtás ellenőrizetlen volta. Egy-egy személy ellen sok esetben párhuzamosan több eljárás is folyt azonos okokra, de különböző jogszabályokra való hivatkozásokkal, ami nemcsak az adott személy, de a hivatalok számára is átláthatatlanná tette az eljárást. A Belügyminisztérium a hozzá érkező értelmezési kérdésekre újabb és újabb - szinte heti gyakorisággal kiadott - pontosító körrendeletekkel válaszolt. 1945. július elején előbb a rendőrségeket figyelmeztette arra, hogy a Népgondozó Hivatal felállítását követően nem tartozik hatáskörükbe, hogy „német nemzetiségű személyekkel szemben pusztán német nemzetiségük alapján bármilyen intézkedést tegyenek".

5 Majd azon rendőrhatóságok kijelölésére került sor, ahová a járási nemzethűségi igazolóbizottságoknak az internálási véghatározatukat kellett felterjeszteni. Néhány héttel később pedig arról történt intézkedés, hogy az internálások elrendelése olyan helyekre történjen, ahová az érintett személyek családtagjai is elköltöztethetők. A családtagok elköltöztetését a Népgondozó Hivatal két okból is szorgalmazta. Egyrészt, hogy ezek a személyek eredeti lakóhelyükön viselkedésükkel a közhangulatot ne rontsák, másrészt, hogy a telepesek birtokba helyezése mielőbb megtörténhessen.

6 Megszaporodtak a helyi hatóságoknak a végrehajtás ellentmondásait föltáró és miniszteri állásfoglalást sürgető beadványai is. A kaposvári népügyészség vezetője 1945. július 30-án az igazságügyi miniszternek írott levelében azt nehezményezte, hogy a helyi politikai rendőrség - miután Somogy vármegye levéltárában megtalálta a Volksbund-névjegyzékeket és a vármegyei Volksbund-szervezetekre vonatkozó iratokat - nemcsak több száz Volksbund-tag tömeges internálását hajtotta végre, de ügyüket a népügyészséghez is felterjesztette. „A Volksbund-kérdés azonban megítélésem szerint nem puszta büntetőügy, hanem azon túlmenően komoly nemzetgazdasági érdek is. A népbíróságoknak nem lehet az a feladatuk, hogy Volksbund-tagokat ítéljenek el ezerszámra... (már csak azért sem, mert) sem az internálótábor, sem a kaposvári fogház nem tud férőhelyet biztosítani minden volksbundistának."

7 A jogi lehetőségek és tényleges eljárások között meglévő szakadékot a belügyminiszteri körlevelek és rendeletek fogalmi pontosításai, egységes eljárási 5 „A német nemzetiségű személyek vonatkozásában e hatóságoknak a Népgondozó Hivatal intézkedéseinek megfelelő megkeresés alapján való végrehajtására és a szükséges segítség megadására kell szorítkozniuk." Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (BAZML), A Magyar Államrendőrség Zemplén Vármegyei Főkapitányságának iratai (XXIV. 12.), 869/1945. 6 MOL XIX-B1. r) 659/1945. 7 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL), Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok (2.5.8.), 148 515/1945.