Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Emlékezés és nem emlékezés - Megtorlás és társadalmi tudat - Ö. Kovács József: Az erőszak történelmi tapasztalatai a politikai diktatúrában

laminek a túlélését, a jó közérzetet, a szabadságot és az identitást, annak tudatát. Ha ezek együtt hiányoznak, akkor emberi lealacsonyodásról beszélünk.

32 Az erőszakstruktúrák határait illetően két másik fontos megkülönböztetést kell megemlítenünk: az egyik a testben, a másik a gondolkodásban hagy nyomot.

33 Az előbbire utalva azt mondhatjuk, hogy az „erőszak az érzések valósága", amelynek a középpontjában a test áll. Sőt, egyes szociológiai értelmezések szerint a kínzás, a testi erőszak alkalmazása - a növényekhez hasonlíthatóan - az „ember átültetését" jelenti. Az általános tapasztalatok szerint az áldozatok fokozatosan érzékelik a kétségbeesést, az egyedüllétet és az elhagyottságot.

34 A gondolkodásban, viselkedésben a kulturális erőszak jelensége is megmutatkozik, feltételezve, hogy elfogadjuk a kultúra kategóriáját, ami létünknek szimbolikus szféráját (vallás, ideológia, nyelv és művészet, különböző tapasztalati és formális tudományok) jelenti. Ezeket lényegüket tekintve sokszor arra használják fel, hogy a közvetlen vagy a strukturális erőszakot igazolják vagy legitimálják. Ennek 20. századi történeti példái a horogkereszt és a vörös csillag.

35 A kulturális vagy szimbolikus erőszak rendszerint három kontextusban jelenik meg. Egyrészt az erőszak mint nyelv, azaz kifejeződési forma, másrészt mint agresszió bizonyos területeken, amit „pótcselekvésnek" is nevezhetünk (lásd a sportot). Harmadrészt a kultúra minden formája ide sorolható, amelyek a közvetlen vagy a strukturális erőszak legitimálását szolgálják, az ideológiától a tudományig.

36 Az erőszakos magatartásmódnak inkább pszichológiai magyarázatát és tagolását láthatjuk az instrumentális vagy hideg, körültekintő, tervező típusú és a reaktív vagy forró erőszak megkülönböztetésében. Az előbbihez egy reflexszerű, bizonyos procedurális gondolkodást is társítanak. Ebben az értelmezésben ez például azokra a hivatalnokokra jellemző, akik a diktatúra destruktív feladatait pedáns módon végrehajtják.

37 A történeti kutatás számára is rendkívül fontos az erőszakhatások elemzése. Elvileg látható, materiális és láthatatlan, immateriális nyomokat fedezhetünk fel. Ha az „embereket" vesszük alapul, akkor a látható kategóriában konkrét szomatikus hatásokat tapasztalatunk, mint például a meggyilkoltak, a megerőszakoltak és sérültek számát. Az úgymond láthatatlan dimenzióban kell keresnünk a gondolkodást befolyásoló tényezőket, így például a trauma által 32 GALTUNG i. m. 914. p. 33 Uo. 916. p. 34 TROTHA 1999, i. m. 25-30. p. S5 GALTUNG i. m. 916-917. p. 36 Pétert IMBUSCH: Moderne und Gewalt. Zivilisations theoretische Perspektiven auf das 20. Jahrhundert. Wiesbaden, 2005,24-25. p. 37 Aaron BECK: A gyűlölet fogságában. A harag, az ellenségesség és az erőszak alapjai gondolkodásunkban. Budapest, 1999, 36. p.