Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Germuska Pál: Megtorlás a felsőoktatásban az ELTE BTK esettanulmánya alapján

többi oktatót is hasonló indokok miatt részesítették büntetésben, fegyelmi iratanyaguk azonban hiányos, így ezt dokumentálni nem tudjuk. A határozatok indoklását tekintve hét főt forradalmi bizottsági tagság miatt, a többieket számos más „bűntett" (államellenes izgatás, aláírásgyűjtés stb.) miatt részesítettek fegyelmi büntetésben. Az oktatói eljárások közül hét esetben már 1957. június-júliusban megszületett a jogerős döntés. Nyolc esetben a minisztérium indította meg a fegyelmi vizsgálatot, így ezek egyfokú eljárások voltak, fellebbezési lehetőség nélkül. Határozatot egyetlen alkalommal sem súlyosbítottak, büntetést pedig csak Molnár József esetében enyhített a rektor (az áthelyezés büntetést szigorú megrovásra változtatta). A fegyelmi büntetések kiszabásával nem ért véget mindenkinek a kálváriája. Incze Miklóst, Török Gábort, Váczi Mihálynét az „enyhe ítéletet követően" áthelyezték más munkahelyre. Molnár József és Hegedűs (B.) András „saját elhatározásából" hagyta ott az egyetemet, elfogadva egyfajta alkut: ha távoznak, enyhébb büntetésben részesülnek. A fegyelmi büntetések hatálytalanítására az 1960-as évek elején kísérletet tett néhány oktató. A '70-80-as években az eljárás alá vont oktatók többsége újra katedrához juthatott/és ha nem is az ELTE-n, de taníthattak. A hivatalos (jórészt erkölcsi) rehabilitációjuk azonban csak 1990, a rendszerváltás után valósulhatott meg. „Ellenforradalmi cselekményben való részvétel", illetve „káros politikai tevékenység" miatt adataink szerint összesen negyvenkét bölcsészhallgató ellen kezdeményeztek fegyelmi vizsgálatot (940 hallgatóból). Tizenhárom fő esetében büntetés kiszabása nélkül megszüntették az eljárást, mivel nem tudták bizonyítani a vádakat. A huszonkilenc megbüntetett hallgatóból tizenhatot az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kizártak, négy főt kizártak az ELTE-ről, és kettőt időlegesen zártak ki; szigorú megrovásban részesítettek öt, és szóbeli intésben, feddésben két hallgatót. A fegyelmi határozatok indoklása differenciáltabb, mint az oktatói eljárásoknál. A népköztársaság törvényes rendje elleni vétség miatt - fegyelmi szabályzat I. fejezet 1. § a) pont - három főt, a népi demokráciával való szembenállás miatt - b) pont - tizenhárom főt, tanulmányi fegyelem megsértése miatt - c) pont - egy főt, és a szocialista erkölccsel ellentétes magatartás miatt - d) pont - négy főt vontak felelősségre, nincs adat tizenegy főről.

26 A fegyelmi határozatok részletes indoklását tekintve a következő cselekményeket határozták meg a büntetés indokaként: forradalmi bizottság vezetése miatt két, tagság miatt további három fő, forradalmi bizottság szervezése miatt négy, ülősztrájk szervezése miatt két, az október 23-ai tüntetés szervezésében való részvétel miatt három nemzetőrségi tagság miatt három, egyéb okokból tizenkét fő. 26 Az ítélet indoklása tizennyolc hallgató esetében volt meg, és három hallgatónál a fegyelmi szabályzat két pontjára is hivatkoztak.